language

Kulcsszavak:

jogalkotás highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [124]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Próbálják magyarázni Garancsi szerencséjét

Az oszlopokon elhelyezett hirdetések okozta közúti balesetekről a KSH nem gyűjt adatot, korábban sem volt ilyen felmérése, erről soha nem készített elemzést és hasonló sincs folyamatban – tájékoztatta lapunkat Farkas-Varga Éva, a KSH osztályvezetője. Ehhez képest a csütörtöki kormánytájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta az oszlopokon elhelyezett hirdetések tilalmának feloldását, hogy a KSH adatai alapján nincs összefüggés a balesetek száma, illetve az oszlopokon szereplő reklámok között.

Csak egy fideszes állt ellen, amikor eladták a magyar földet

Az ellenzék és a civil természetvédők tiltakozása, illetve az ombudsmani ellenjavallat dacára elfogadta kedden a parlamenti kormánytöbbség az állami földvagyon kezeléséről szóló, a nemzeti parkok földjeit a sajátos földpályázati döntéseiről híres Nemzeti Földalapra bízó törvényjavaslatot.

Százmilliókat játszanak át egy Fidesz-kegyencnek csak úgy a mi zsebünkből

Számlatanúsítás címén néhány hónap alatt milliárdos bevételt zsákolhatott a közműcégektől a tevékenységre a Fidesz által egyedüli jogosulttá tett Hunguard. A magáncég milliárdos bevételét áttételesen a fogyasztók fizetik. Miközben a szavak szintjén a számlahitelesítésre az ő érdekükben van szükség, senki nem érti, mi értelme az egésznek.

Túltolják a paksi titkosítást

Nemcsak a nemzetbiztonsági érdekeket és szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokat sértő adatokat, hanem a bővítéssel kapcsolatos összes dokumentumot titokban kell tartani egy szerdai bírósági ítélet szerint. A másodfokú döntés minden eddigi kormányzati állításnak ellentmond.

Paksi blokkolás: ismét cáfolni próbált a kormány

„A Financial Times és forrásainak tegnapi híradása hamis és teljesen félrevezető. A magyar kormány és az Euratom közötti egyeztetések a paksi bővítés kivitelezési megállapodásáról semmilyen formában sem blokkolják a beruházást” – ezt, és még néhány mondatos emlékeztetőt olvasott fel két és fél percben Kovács Zoltán kormányszóvivő kilenc órakor a Parlament Piros Társalgójában újságírók előtt, cáfolandó a paksi megaprojekt uniós blokkolásáról szóló híreket.

Hűségesen szolgálja az AB a kormányt

Civil jogvédők vizsgálták az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát, és az megdöbbentő eredményt hozott: a testület kizárólag Fidesz által jelölt és megválasztott tagjai szinte kizárólag a kormányoldal számára kedvező döntéseket támogattak.

Feltörnék az Orbán-kormány síri titkát

Az ellenzék és a civilek fellépése nyomán több jogi fórumon is eljárások indulnak a paksi szerződéseket 30 évre titkosító hétfői parlamenti döntés nyomán. Az ügy jó eséllyel az AB-nél köt ki, de az Európai Bizottság előtt is elbukhat a minden adatot titokká nyilvánító magyar jogszabály.
Találatok: [124]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>