K-Monitor Adatbázis

Hivatalosan persze egy általános törvénymódosításról van szó, csakhogy a változás épp a 220 milliárdos vagyonnal rendelkező Bige Lászlót érinti hátrányosan.

– És akkor mégsem mondott le. – Igaz, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből. – Az önéből? Hogy az ügyészség vádat emel-e valaki ellen? Mi köze ehhez? – Jellemzően a gazdasági bűncselekmények azok, amelyek elvéreznek az ügyészségen. Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró? Elég-e, ha az adott ügyben maximálisan felkészül és mindent beleadva, korrekten igyekszik a hiteles igazságszolgáltatás képét mutatni?

A Pécsi Törvényszék bírói közül többen fontolgatják a lemondásukat – értesült a hvg.hu. Az ok a hatalmas csalódás és a bírósági rendszerrel szembeni totális bizalomvesztés.

Öt éve él a jogszabály, amellyel a kormány elvette a lehetőségét annak, hogy versenyszabályok miatt esetleg meghiúsuljon a nagy Fidesz-barát média-összefonódás. Eddig sem volt hiány nemzetstratégiai jelentőségre és közérdekre való hivatkozásban, ha olyan ügyletről volt szó, amit a kormány bármi áron keresztül akart vinni. Végignéztük ezeket, és bár van köztük pár meredek, a mostani testhosszal veri őket.

Jogszerű, hogy a Fidesz a jelenleg érvényes listaárakhoz képest 33 százalékkal olcsóbban jutott az év elején plakáthelyekhez, a kormánypárt ugyanis betartotta a saját maga által a Jobbik és Simicska Lajos hirdetési együttműködésének ellehetetlenítésére hozott jogszabályát – erre jutott a törvényszöveg alapján a Zoom.hu megkeresésére Polyák Gábor médiajogász.

Jelentősen szigorítja a kormány a "Stop Soros" törvénycsomagot, és ilyen formában nyújtja be kedden az Országgyűlésnek - közölte a távirati iroda a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár bejelentése alapján.

Bár a kormány belengette, hogy az ÁSZ által súlyos milliókra megbüntetett ellenzéki pártoknak elég a választások után befizetniük a büntetésüket, a kampányban így is jóval nehezebben fognak kijönni a költségvetésükből a pártok, ha óriásplakátokat szeretnének bérelni. Piaci információk alapján úgy tudjuk, hogy a plakátcégek jelentősen megemelték a listaáraikat január elején. Ez persze mindenkit érinteni fog, a reklámozni akaró cégeket, a pártokat és természetesen a Fideszt is, már ha piaci áron vásárolnak hirdetéseket. Nem arról van szó viszont, hogy a plakátcégek valami nagy összeesküvés részesei és kartellezve úgy döntöttek, hogy jobban megszedik magukat a kampány alatt. Az emelésre azért került sor, mert A KORMÁNY JANUÁR ELSEJÉTŐL JÓKORA ADÓT VARR A PLAKÁTCÉGEK NYAKÁBA.

Jogilag nagyjából értelmezhetetlen az a törvénytervezet, amit olyan gyorsan szült meg a kormány, hogy még az elütéseket sem sikerült kijavítani benne, mielőtt nyilvánosságra hozták. Már az sem érthető a szövegből, hogy kikre vonatkozna. Leginkább az embercsempészekre, de a szöveg magyarázatából kiderül, hogy a kormány nem rájuk gondol.

Hamarosan a pulpituson látjuk az első, bírósági tapasztalat nélküli, a kormány köreiből érkező bírákat. A bírósági adminisztráció kormányhű vezetője egy ideje rutinszerűen blokkolja a neki nem tetsző vezetői pályázatokat, és magatartási kódexet is megpróbált bevezetni a bíróknak. Azoknak, akiknek nyíltan beszólogatnak a vezető kormánypárti politikusok, és akik egyre nyíltabban kritizálják a rendszert, sőt, perlik a nagyhatalmú, egyszemélyi vezetőt. Mi az úristen folyik a bíróságokon?

Az Állami Számvevőszék az Alaptörvény 43. cikke alapján az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, illetőleg nem minősül a 2010.évi XLIII.tv. 1.§ szerinti központi államigazgatási szervnek. Ebből fakadóan, a január 1-jén hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.évi I. tv. (Kp.) 4.§ (1) és (7) bekezdései alapján a számvevőszéki döntések miatt rendes bírói út nem vehető igénybe.