K-Monitor Adatbázis

Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.

Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket.

39 728 tonna – a NÉBIH idén május 10. és június 6. között ennyi Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált. Holott a kormány április 15-én megtiltotta az észak-keleti szomszédunktól származó gabonaimportot, majd Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kilobbizott egy uniós behozatali tilalmat is. Az Agrárminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.

2023 májusában fogadta el az Országgyűlés az ún. Panasztörvényt, amely jelentős változásokat hoz azok számára, akik akár a magán-, akár közszféra szervezeteinél észlelt visszaéléseket kívánják bejelenteni.

Az agrárminiszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” Ahogy az Átlátszó később feltárta, betiltásról ugyan nem volt szó, ugyanakkor a kormány valóban jogszabályba foglalta a tűzifa- és a szén-export korlátozásának lehetőségét. Ezt az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek találta az uniós jogrenddel, ezért januárban kötelezettségszegési eljárást indított miatta.

A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait.

Közel 62 ezer forintba került minden egyes tábla, amit a Magyar Közút Zrt. a megyék vármegyékre való átkeresztelése miatt cserélt újra. A névváltást elrendelő tizenegyedik alkotmánymódosításról a kormány tavaly nyáron döntött, a különadók és megszorítások sora mellett. A teljes költségekről azonban fogalma sincs, majd csak később derülnek ki.

Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.

Mintegy 160 milliárdos, növekedő piacra léphet be a kaszinós cég, a nagy nemzetközi szereplők helyett.

Közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést a Miniszterelnökség. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést. Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.