Rovó László úgy véli, "nyilván számos előnye van" az egyetem átalakításának, és szerinte ha garanciákat kérnek az intézmény függetlenségére, akkor azokat meg is fogják adni. Hozzátette: nincs semmiféle nyomás, hogy az alapítványi fenntartás mellett döntsenek.
Bács Zoltán szerint sok fog múlni a stratégiát és felügyeletet ellátó kuratórium összetételén. Úgy látja, hogy csak a jogviszonyban van lényeges különbség a jelenlegi működéshez képest.
A tehetséggondozó szakkollégiumot idén tavasszal minősítették 25 év után közvagyont kezelő szervezetté, emiatt az Alaptörvényt is módosította a kormány, azóta pedig gyorsan ömlik ide a pénz és egyéb vagyontárgyak: többek közt megkapta az állam maradék, legalább 300 milliárdos MOL- illetve Richer-részvénypakettjét, és nagy értékű ingatlanokat is.
Ennek az intézménynek nem kell megküzdenie a köznevelési törvény béklyójával, viszont már az alapításához 2 milliárd forintot kap, méghozzá a közpénzek kimentésének legújabb eszközével, egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány keretében.
Egy héttel azután, hogy a kormány bejelentette, létrehoz egy új alapítványi formát a Corvinus Egyetem magánosításához, a parlament már tárgyalni is kezdte a vagyonkezelő alapítványokat létrehozó törvényjavaslatot. Ezzel párhuzamosan pedig az is kiderült, hogy a kormány az MTA vagyonát is egy ilyen alapítvány kezelésében képzelné el. De mit is csinál egy ilyen vagyonkezelő alapítvány, és miért jó ebbe bepakolni közintézményeket vagy családi vagyonokat? Ennek próbáltunk utánajárni.
A párt ügyvezető alelnöke indokoltnak tartja, hogy legyen mód ingyen átruházni a nemzeti vagyont, ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításáról van szó.