K-Monitor Adatbázis

Egy „huszárvágással” az építészeti törvénybe illesztette a Fidesz-kormány a hatályon kívül helyezett kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvény rendelkezéseit. Ezzel okafogyottá vált az LMP népszavazási kezdeményezése a kiemelt beruházások ügyében. „A kormány fél szembesülni a társadalom véleményével” – ezt állítja a civil szervezetekből álló Stop! Kiemelt Beruházások nevű akciócsoport, amely az LMP-hez hasonlóan a köztársasági elnöktől kéri, hogy ne írja alá az Országgyűlés által december 12-én elfogadott építészeti törvényt.

Megigényelték az íveket és elkezdik az aláírásgyűjtést a jóváhagyott népszavazási kezdeményezésükhöz, ezzel párhuzamosan új kérdést is benyújtanak – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté. Közben civilek is azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az építészeti törvényt, amelybe átemelték a kiemelt beruházások szabályozását, a korábbiaknál is kevesebb lehetőséget hagyva a közvetlenül érintettek számára.

Megelőlegezve a még fel sem állt Szuverenitásvédelmi Hatóság szerepét, agyba-főbe büntetné az ÁSZ a Fidesz kihívóit.

Bár az Európai Bizottság kérdésünkre nem erősítette meg, a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) egyik új közbeszerzési eljárásának szövege szerint az autópálya-koncesszió miatt (is) indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. Mivel a kormánynak mielőbb állást kell foglalnia az ügyben, az Iroda 220 millió forintos megbízást adna a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt.-nek pénzügyi tanácsadásra. Nem ez az első több száz milliós szerződés a két fél között.

Kedden a parlementben a Fidesz, a KDNP és az MSZP képviselői is megszavazták azt a salátatörvényt, aminek az egyik pontja alapján az állam ingyen odaadja a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak az évi 20-30 milliárdos árbevételű ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt-t és a Concordia Közraktár Zrt-t. Ahogy a K-Monitor megjegyezte, az ATEV Fehérjefeldolgozó az elmúlt években több tíz milliárd forintnyi agrártámogatást kapott, a Concordia pedig 1,5 milliárdos árbevételű, több mint 100 főt foglalkoztat és országszerte vannak közraktárai.

„A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz” – gyakran idézett mondat az illegális migráció kapcsán. De mit is csinálnak a rendőrök? Mi az a visszakísérés? Kiket kísérnek vissza? Hogyan lehet elhagyni a schengeni övezetet a kormány törvényei miatt? És mi lenne, ha egy terrorista érkezne az országba a kerítésen keresztül? Ezekre a kérdésekre válaszolunk videónkban.

Kezdeményezi a vagyonnyilatkozati rendszer reformját az Integritás Hatóság (IH) - ez derül ki a hatóság által kiadott, ún. Vagyonnyilatkozati Eseti Jelentésből, amit csütörtökön tett közzé a hatóság.

Ikonikus hegyvidéki helyszínekkel bővült a pesti belvárosban kiterjedt birodalmat igazgató vállalkozók érdekeltsége, és ennek örömére a fiatal üzletemberek már három önálló céget is alapítottak.

Miközben a kormány „migránsgettók” rémével hergel, vendégmunkásgettók felállítására kötelezné a külföldieket dolgoztató beruházókat. A tehetős külföldiek viszont szabadon járkálhatnak, ha beszállnak a miniszterelnöki vő valamelyik ingatlanalapjába.

Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a HVG által indított közadatperben és úgy döntött, ki kell adni a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit. A HVG a kormányzat titkolózása miatt másfél éve indított pert az adatok nyilvánosságáért, amit Orbánék egy külön, visszamenőleges hatályú jogszabállyal igyekeztek gátolni – úgy tűnik, sikertelenül.