A rendezvényt a Magyar Honvédség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal biztosítja. Az egészségügyi biztosításért Kásler Miklós felel. Közreműködik még a rendezésben az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az Eucharisztikus Kongresszust szeptember 2-4., a Vadászati Világkiállítást szeptember 25. és október 14. közt tartják Budapesten. Utóbbi rendezvény költsége több drágulási kör után most 67 milliárd forinton áll. Mindkét esemény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt lelkes vadász elnökének szívügye.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek a 2020-as költségvetése 38,4 milliárd forint volt, idén pedig már 40,7 milliárd forintos büdzsével tervezhet. Ennek ellenére a médiahatóságnál szociálisan rászoruló emberek is dolgoznak, akik számára az NMHH évről évre kedvezményes árú pihenést biztosít luxusszállodákban. Ezek közül az egyik az alsópáhoki Kolping Hotel.
Az NMHH viszont legalább 2012 óta szerződésben áll az ötcsillagos követelményeknek is megfelelő Kolping Hotellel, amelyet a Magyar Kolping Szövetség is hirdet az oldalán, mint kolping ház. A kolping mozgalom pedig katolikus lelkiségi mozgalom.
a Katolikus Rádió Zrt. lett a nyertes a győri, a mosonmagyaróvári és a tihanyi frekvenciákon, míg a zalaegerszegi eljárás nyertese a szintén egyedül pályázó Mária Rádió Frekvencia Kft. lett. A Katolikus Rádió Zrt. tulajdonsa a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
Az alsópáhoki szálloda igazgatója Baldauf Csaba befolyásos ember, hiszen egyben a Szállodaszövetség általános alelnökeként is funkcionál.
Ennek az intézménynek nem kell megküzdenie a köznevelési törvény béklyójával, viszont már az alapításához 2 milliárd forintot kap, méghozzá a közpénzek kimentésének legújabb eszközével, egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány keretében.
Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.
A ceglédi klub adósságban úszott, a kormány az év végén majd 220 millióval kisegítette, az elnök rá egy hétre szerződést kötött két felső kategóriás autó bérlésére.
Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment.
A 2017-es 197,7 milliós veszteség után tavaly -130,8 millió lett a tárgyévi eredménye. Ez annak köszönhető, hogy bár a bevételek a korábbinál valamivel magasabb szinten alakultak - 5,7 milliárd folyt be a kasszába -, a kiadások is növekedtek (5,8 milliárdra), így azok meghaladták a befolyó forintok összegét.
Az EMMI korábban említett 590 milliója mellett kaptak még 1 milliárdot hároméves időtartamra a fejlesztések támogatására, ebből tavaly semmi nem költöttek el, egy részét 2017-ben használták fel, és az idei évben tervezik a megmaradt összeg elköltését. Ugyanez mondható el arról az EMMI-től érkezett 14,9 milliárdról, amit a népligeti rekonstrukcióval összefüggésben kaptak. Az összeg felhasználása 2018.01.01 - 2020.12.31 között történhet, ám mint írják a szöveges részben, a Fradiváros I. ütemének II. részében tervezett beruházások támogatását szolgálja ez az összeg, ezek azonban még nem kezdődtek el, így a támogatás felhasználása még nem történt meg.
Valami mégis csak történhetett a Szeviép és az Ujhelyi család között, még ha nem is az, amit a Délmagyarország nagy garral leírt. A propagandalap és Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő közötti sajtóperben ellentmondásosan beszéltek ugyan a tanúként meghallgatott egykori Szeviép társtulajdonos-igazgatók, nagyon úgy fest azonban, az egykori sztár-építőcég pénzt adott egy szintén szegedi kft-nek, azzal, hogy Ujhelyi édesapja debreceni ingatlanán építsen társasházat.
„Helyesnek tartom, hogy a magyar állam segíti a határon túli magyarokat” - közölte az első kormányzati támogatások megítélese után az RTL-nek Mészáros Lőrinc. A magyar kormány valóban arra hivatkozva támogat határon túli magyar fociakadémiákat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, hogy azzal a magyar közösséget támogassa.
Eszéken nem a magyar az öltözőben használt nyelv. A 11-12 évesek között magyar nevet nem találtunk. Semmiképpen sem meglepő, hiszen a legutóbbi, 2011-es népszámláláson Eszék lakosságának mindössze 0,91 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
