A 2017. október hó 9. napján 9 óra 45 perckor megjelent írásunk címében valótlanul állítottuk, hogy "Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, gondolkodás nélkül, nekifutásból vágtak hozzá 44 milliárd forintot".
A 2017. év október hó 09. (hétfő) 11.06 perckor megjelent írásunk címében valótlanul állítottuk, hogy "Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, kapásból érkezett is hozzá 44 milliárd forint".
Ha a gazdasági észszerűséget vesszük alapul, nehéz eldönteni, milyen szempontok alapján dönti el a kormány, melyik nagyvállalatnak ad támogatást, és melyiknek nem. Így az sem világos, hogy milyen objektív kritériumok alapján nyújt az egyik cégnek arányaiban nagyobb támogatást, mint a másiknak. Pedig jó lenne tudni, hiszen közpénzekről van szó. Lapunk 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződést kért ki közérdekű adatigénylés formájában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, ezek közül választottunk ki néhány olyat, ahol különösen tetten érhető az aránytalanság.
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester megállíthatatlan vagyonosodásáról szólt az elmúlt egy-két év a hazai vállalati szférában. Orbán Viktor földije és barátja a politika és a gazdaság határán építheti birodalmát: bankok, építőipar, foci, média, izocukor, búzakeményítő, mangalica, ásványvíz, és így tovább, és így tovább. De vajon hogy néz ki a mindennapokban egy ilyen konglomerátum irányítása? Ki halmozza fel, vezeti és ki koordinálja össze ezeket a cégeket?