K-Monitor Adatbázis

A jobboldal helyi viszályai miatt úgy döntött a Fidesz, hogy lecseréli helyi szövetségesét. De az új sem jött be.

A 2019-es önkormányzati választások előtt még versenyben volt az ellenzéki oldal, sőt, többet költött, mint a Fidesz. Ugyanakkor az akkori és a mostani költések sehol nincsenek a 2022-es parlamenti választás előttihez képest.

A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Kultúráért Alapítvány pénzével támogatták a fideszes polgármesterjelölt kampányrendezvényét a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban.

2,8 milliárd forintról 4,6 milliárdra növelte bevételeit 2023-ra a Megafon csatorna mögött álló Megafon Digitális Inkubátor Központ. Hogy pontosan mi okozta az 1,8 milliárd forintos növekedést, illetve hogy milyen bevételeket tartanak számon ezen a soron, azt a pénteken leadott cégbeszámoló az előző évivel ellentétben nem részletezte. A 2022-es dokumentumokból még kiderült, hogy a cég 2,8 milliárd forint támogatást kapott „tevékenysége céljának megvalósításához” – nem merész feltételezés, hogy 2023-ban is ezekből érkezett be az összeg. Az alaptevékenységből most sem származott bevétel.

Politikai hovatartozástól függhet, hogy az állam melyik civil szervezetnek ad támogatást. Legalábbis erre lehet következtetni abból, kik részesültek a Városi Civil Alapból 2024-ben. A megyei jogú városokban 8 olyan civil szervezet pályázott sikeresen, amely indul az önkormányzati választásokon, és közülük 5 a Fidesz–KDNP partnere.

Mindezt a gödi Samsung iparűzési adójából, aminek jelentős része felett a megyei önormányzat diszponál. További 25 millió jut egy olyan egyesületnek, ami korábban ellenzéki, ám most a DK-ra ráinduló helyi politikusokhoz köthető.

Több településen is felkerülnek a szavazólapokra – általában Fidesz-KDNP-s polgármester-jelölteket támogatva – olyan egyesületek, amelyek korábban civil szervezeti támogatás keretében kaptak közpénzt. Diósdon például egy olyan szervezet indítja a kormánypárti jelöltet, ami három helyről is kapott állami pénzt, például „előadó-művészeti szervezetként” is kapott támogatást.

Az országgyűlési és az önkormányzati kampányok egyik alapvető különbsége a kampányköltésekben mutatkozik meg. Bár az előbbiben legalább formálisan léteznek erre vonatkozó törvényi keretek, a rendszer sajátosságaiból fakadóan utóbbinál még ellenőrizhetetlenebbül áramolhatnak a pénzek. Az önkormányzati választáson indulók ráadásul egyéb, ismertséget növelő trükköket is bevethetnek.

Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője arról adott hírt, hogy bizonyítékot talált arra, hogy a Fidesz kampányait a Városi Civil Alapon keresztül finanszírozzák, erősen túlárazott szolgáltatásokon keresztül. A Momentum politikusa ezúttal egy kőbányai egyesülettel kapcsolatban számolt be arról, hogy akar százszoros árat is számlázhattak egy egyszerű honlapért. „Miközben 15 milliós támogatást vettek fel a Városi Civil Alaptól, az elkészült honlap maximum néhány munkanap, de akár néhány óra alatt létrehozható, már létező, ingyenes elemekből” – írja Hajnal és kiemeli, hogy a támogatás felhasználásáról szóló jelentésben olyan döbbenetes extrákat emelnek ki, mint hogy a honlapnak vannak rovatai, és képeket lehet rá feltölteni, miközben ezek a legtöbb ingyenes honlapszerkesztő-rendszernek beépített alapfunkciói közel két évtizede és egy megkérdezett szakértő szerint akár százszoros túlárazás is történhetett.

Folytatódik a csepeli fideszes belháború, amelynek előző részében a közpénzből birkózóakadémiát épített Németh Szilárd támadta Csepel polgármesterét a focira költött közpénzek miatt. A 2024-es választások előtt még felfokozottabb a hangulat, ugyanis a csepeli Fidesz közleményt adott ki pénteken a csepeli exfideszes polgármestert kritizálva.