K-Monitor Adatbázis

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Adatigénylésünkre Miskolc és Tamási is kiadta az EU csalás elleni ügynökségétől Elios-ügyben kapott levelet a közvilágítási projektek vizsgálata során feltárt visszásságokról. Kecskemét és Keszthely a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot, Cegléd pedig megkérdezi az OLAF-ot.

Ezután Radócz Zoltán, Szolnok MSZP-s önkormányzati képviselője kapott szót, aki elmondta, hogy 2017 novemberében érkezett az OLAF-levél Szolnokra, és a polgármesternek lett volna húsz napja, hogy bármilyen észrevételt tegyen az uniós hivatalnak, vagy hogy a képviselők elé terjessze a levelet, de elhallgatta a közgyűlés előtt, holott nem is ő, hanem az önkormányzat volt a címzett. Ez egyenlő a beismeréssel, mondta.

Negyven napja hiába kérte Szekszárd fideszes vezetésétől, hogy adják ki az önkormányzat adatait a Tiborcz István cégével kötött lámpaüzletről. Mezei László, az MSZP szekszárdi képviselője végül több, emelt hangú szócsata árán kényszerítette ki Ács Rezső polgármester válaszát az Elios-os megrendeléssel kapcsolatban.

Az Elios magyarországi sikerei lehetővé tették, hogy a nemzetközi piacon is terjeszkedjen, az itthoni – csalás gyanújával terhelt – győzelmeknek köszönhetően volt elég referenciája. Úgy alakult, hogy az egykori Tiborcz-vállalkozás Szlovákiában olyan céggel alapított leányvállalatot, amely idehaza korábban (látszólag) a versenytársa volt, az OLAF-jelentés is több helyen említi. Arról a cégről van szó, amely a felcsúti közvilágítást felújította, és az uniós csalás elleni hivatal vizsgálatának kezdete után a magyarországi közbeszerzéseken is mind sikeresebb volt. Első cikkünk az Elios nemzetközi útjáról a szlovákiai terjeszkedésről szól.

Az Átlátszó adatigénylésére Gyál és Siklós is kiadta az OLAF-tól tavaly októberben kapott levelet, Alsópáhok és Hatvan viszont nem – ez utóbbiak megkérdezik az Európai Csalás Elleni Hivataltól, hogy kiadhatják-e a dokumentumot. Az uniós támogatások szabályos felhasználása felett őrködő ügynökség Gyálon és Siklóson a más településekről már ismerős szabálytalanságokról tájékoztatta az önkormányzatokat az Elios Zrt. által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektjek vizsgálata után.

Titkolózik az Elios-szal kötött szerződésekkel kapcsolatban a kecskeméti önkormányzat, ezért megmutatjuk, hogy mit írt a projektről az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala a jelentésében.

Közadatigénylésünkre Kalocsa is elküldte az Európai Unió csalás elleni hivatalától tavaly októberben kapott iratot, amelyben a brüsszeli ellenőrök összegezték, hogy milyen visszásságokat találtak a város közvilágításának korszerűsítésénél. Az OLAF-levélben szerepel a miniszterelnök veje, Tiborcz István is, aki tulajdonos volt az Eliosban, amikor a cég elnyerte a kalocsai munkát.

Úgy tűnik, nemcsak a közvilágítás korszerűsítése, hanem az üzemeltetése is óriási üzlet Magyarországon. Legalábbis erre utal, hogy a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik főszereplője – Tiborcz jó barátja és üzlettársa –, Hamar Endre cége hetven településen üzemelteti a közvilágítási rendszert – derítette ki a Magyar Nemzet. A Sistrade Kft. – amellyel szemben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében konkrét vádiratot fogalmazott meg – 13 megyében látja el a világítási rendszerek karbantartását.