A Szeviép-ügyet a kormánypárt és a hozzá lojális sajtó a bírói elfogultság, a 2006 és 2009 közötti Gyurcsány-kormány hibáinak és a baloldali szegedi városvezetés bűneinek bemutatására használja. Lehetnek ilyen aspektusok is, de azért kétségek nélkül egyik erős vád sem fogalmazható meg. Az azonban biztos, hogy valami nagyon bűzlik ebben a történetben. Sokat hallunk róla, de talán kevesen emlékeznek már arra, hogy mi is történt.
Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan „elügyetlenkedett” valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.
Az NHB Bank végelszámolása márciusban indult, a friss beszámolóból derültek ki érdekes részletek.
Állítják, 2019 márciusában a likviditási helyzet lényegesen jobb volt, mint 2018 decemberében, „a Bank részére nagy összegű alárendelt kölcsöntőke juttatásra is sor került, illetve további előrehaladott forrásbevonási tárgyalások és megállapodások álltak rendelkezésre, melyek a fizetőképesség erősítése mellett a kötelezettségek kielégítésének további biztosítékát jelentették”.
A bank szerint ha a korlátozások 90 napos lejárta után visszaengedték volna a pénzintézetet a piacra, minden fizetési kötelezettségének eleget tudott volna tenni, a havi működési költségeinek többszöröse állt saját számláján.
Márciusban indult az NHB végelszámolása, a csődbe ment bankban több tízmilliárd forintnyi vagyon ragadt bent. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 3,9 milliárd forint összegben kártalanította a 756 betétest, de így is bent ragadt 19,2 milliárd forint. Ez az összeg 9 magánszemélyhez és 49 vállalati betéteshez tartozott.
A minap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) váratlanul közölte, hogy a 2022-es lejáratnál hamarabb, már az idén nyáron vissza tudja vásárolni 107 milliárd forintnyi kötvényeinek egy részét, nagyjából 14 milliárdnyit. Azért kényszerült a kötvények kibocsátására, mert a Buda-Cash csődje után majdnem ennyibe került neki a brókercég érdekkörébe tartozó négy bank, azaz a DRB Bankcsoport ügyfeleinek a kártalanítása, s ennyi pénzt az alapot fenntartó bankok nem tudtak volna egyszerre beletenni. Az OBA közleményéből kiderül, hogy most az érintett pénzintézetek felszámolásából juthat a nem várt milliárdokhoz.
Végrehajtás fenyegeti azokat, akiket a fideszes városvezetés átcsalt a porcelángyár ellencégébe. Páva Zsolt saját felelősségéről hallgat.
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
Lehúzza a rolót Matolcsy György unokatestvérének NHB nevű bankja: a felemelkedés és a bukás mögött is a jegybankelnök állhat.
2015 óta érdemi előrehaladás nem történt a csődbe jutott értékpapírcégek ügyfeleinek kártalanításában. A vagyon jó részének időközben "nyoma veszett".
Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a Győri Törvényszék.
A piaci ingatlanárak kevesebb mint tizedén próbálta kártalanítani a kisvárdai önkormányzat azt a 17 helyi családot, akiknek telkei kisebb-nagyobb hányadát a Várfürdő és környékének rekonstrukciójára hivatkozva sajátította ki még 2016-ban. Az ingatlantulajdonosok perelnek, de ez egyelőre csak a pénzüket vitte el. A telkek állaga közben csak romlik.
