K-Monitor Adatbázis

Spéder Zoltán helyett hamarosan egy Fidesz-közeli alapítvány lehet a Libri-Bookline stratégiai kisebbségi tulajdonosa. A cég milliárdos profitja is vonzó lehet.

Több mint egy éve tárgyaltak az Alföldi Nyomda állami megvásárlásáról, miközben a cég gigamegrendelést kapott későbbi vevőjétől.

Bár a kutatások kiszervezése terén visszavette a költéseit a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet, cserébe rendeltek szakmai konzultációkhoz luxuscateringet, 15 millióért takaríttatták az irodaházat, és ismét készült többmillióért olyan élményfilm, amit nem lehet fellelni az interneten. Megnéztük az NSKI 2019-es és 2020-as szerződéseit.

A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.

A Librarius.hu tette közzé azt a nyílt levelet, amit a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, Galambos Ádám fogalmazott Matyi Dezsőnek, az Alexandra csoport fejének címezve, miután Matyi Dezső lányával, Alexandrával készített egy videóinterjút a Blikk, amelyben Alexandra egy 30 millió forintos Mercedes volánjánál ül.

Öt éve él a jogszabály, amellyel a kormány elvette a lehetőségét annak, hogy versenyszabályok miatt esetleg meghiúsuljon a nagy Fidesz-barát média-összefonódás. Eddig sem volt hiány nemzetstratégiai jelentőségre és közérdekre való hivatkozásban, ha olyan ügyletről volt szó, amit a kormány bármi áron keresztül akart vinni. Végignéztük ezeket, és bár van köztük pár meredek, a mostani testhosszal veri őket.

Elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván: a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait.

Arra számítanak a könyvesek, hogy egy kormányközeli vállalkozó megveszi valamelyik piacvezető könyvesbolt-hálózatot. Mi lehet a cél?

Öt magánkézben lévő tankönyvkiadó pert indított a magyar állam ellen, mert mostanra derült ki, hogy hiába szerették volna meghosszabbítani tankönyveik engedélyét további öt évre, ezt eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Egyesületének alelnöke az Átlátszónak azt mondta, hogy ez a per a tankönyv-választás szabadságáról, végső soron tehát az oktatás szabadságáról szól, mert ha elbuknak, jövőre már csak az állami egyentankönyvekből tanulhatnak a diákok az országban. Videóinterjú.

A magánkézben lévő kiadók azért mennek perre, mert szerintük az Oktatási Hivatal csak azért nem engedélyezi a tankönyveiket, mert nem állami kiadókról van szó. ert indít az Oktatási Hivatal ellen öt magánkézben lévő tankönyvkiadó, miután több tankönyvük esetében elutasították hosszabbítási kérelmüket.