K-Monitor Adatbázis

Eddig több mint egymilliárdba került az új győri Mosoni-Duna-híd leállított építése – tudta meg az Átlátszó az illetékes minisztériumtól. A beruházás csaknem 33 milliárdból épült volna, azonban a STRABAG-nak odaítélt projektet a választások után lefújták. A beruházó nem verte nagydobra, hogy a híd miatt már jó előre letarolták a fákat. Arról pedig főleg nem beszélnek, hogy a láncfűrészek Natura 2000 területen zúgtak fel.

Megállt a pilisvörösvári tanuszoda építése, így nagyon úgy tűnik, hogy a beruházás korábban már módosított befejezési határidejét sem fogják tudni tartani. A kormány uszodaépítési programját a veszélyhelyzet alatt drasztikusan megemelkedett építési költségek akasztották meg. A kivitelező cég telefonszámán azt az információt kaptuk decemberben, hogy leálltak a munkálatok. Szerintük az sem baj, hogy a faszerkezet fedetlenül áll, mert „le van kezelve”. A kormány bruttó 176 millió forint plusztámogatást biztosít, hogy ne maradjon csontváz a tanuszoda épülete. Azonban kérdéses, hogy elég lesz-e a befejezéshez a pénz, és hogy mikor tudják végre átadni a létesítményt.

Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. 

Közben az erősen túlméretezett lélegeztetőgép-beszerzés részletei továbbra sem ismertek.

„Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból” című közleményben jelentette be Nagy István agrárminiszter augusztus 9-én, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” A hírt a magyar sajtó nagy része, jobb- és baloldalon is, nagyjából szó szerint, hasonló címmel átvette. Az augusztus 9-én elfogadott kormányrendelet azonban egyrészt nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. Másrészt az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.

Tompos Mártonnak elfogyott a türelme, mivel Szijjártó Péter tárcája két nyertes per után sem volt hajlandó kiadni a lélegeztetőgép-bizniszként elhíresült ügy dokumentumait.

Földjeiktől megfosztott gazdák, ivóvizüket és egészségüket féltő lakosok nyilatkoztak az Átlátszónak a debreceni déli ipari parkban épülő új akkumulátorgyártó-üzemek kapcsán. Elsősorban a kínai CATL akkumulátorgyárának környezetterhelése és vízfogyasztása aggasztja a debrecenieket és a tervezett üzem szomszédságában lévő Mikepércs község lakosait. Az sem megnyugtató, hogy a tervezett gigaberuházás engedélyezési dokumentumai egymásnak ellentmondó adatokat is tartalmaznak.

Van orosz gáz, mégis megváltozott a hazai hatósági ár, azaz a rezsicsökkentés. A kormány az elmúlt 12 évben nem szívesen beszélt arról, mennyibe is került a hazai árszabályozás. Az MVM honlapján elérhető képletek alapján azt számoltuk ki, mennyibe kerül az energia, ha a vállalkozók kapják tényleges piaci áron, és mennyi lehet a kiesés a lakossági rezsicsökkentéssel.

A jogerős ítélet szerint a külügynek az út összes költségadatát ki kell adnia.

Kiderült, hogy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Samsung SDI Magyarország Zrt.-re kiszabott büntetések nagy részét eddig eltitkolta a lapunk elől. Nem 6, hanem 17 alkalommal bírságolták meg a céget –főként tűzvédelmi szabálysértések miatt. A jelentésekben megtaláltuk, hogy mi okozta a gyárban az egy évvel ezelőtti tüzet: 36 akkumulátor gyulladt ki. A 3-4 millió forintos büntetési tételek hatástalanok – a határozatok szerint a Samsung évről évre elköveti ugyanazokat a jogsértéseket. Az egyik, eddig eltitkolt hatósági dokumentum kimondja, hogy több mint ezer munkavállaló került veszélybe a gyárban.