K-Monitor Adatbázis

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.

Tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság és a Kúria döntését, nyilvánosságra hozták a gazdálkodásuk fő számait az MNB Pallas Athéné alapítványai. Az alapítványok egy közleményben elküldték, hogy mekkora vagyont kezelnek és azt miben tartják, a jogszabály szerint megismerhető, közadatnak minősülő anyagokat pedig ígéretük szerint a honlapjukon teszik közzé. A most nyilvánosságra hozott gazdálkodási adatok alapján

A bíróság szerint mégsem vesztette el a jegybank alapítványának vagyona a közpénz-jelleget.

„Az MNB-alapítványok által felhasznált közpénz ellenőrizetlen forrásként jelenik meg a szigorúan szabályozott felsőoktatási piacon.” A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottságának állásfoglalása.

A jegybank által alapított, kecskeméti Pallas Athéné alapítványa közfeladatot ellátó szerv, melynek vagyona nemzeti vagyon, a gazdálkodásával kapcsolatos adatok ezért közérdekű adatok. Így az alapítvány elvben 15 napon belül köteles kiadni a Magyar Narancs számára a gazdálkodásáról szóló adatokat - erről döntött, nem jogerős ítéletében a Kecskeméti Járásbíróság.

A bíróság kimondta: a jegybank kecskeméti Pallas Athéné alapítványa közfeladatot ellátó szerv, melynek vagyona nemzeti vagyon, a gazdálkodásával kapcsolatos adatok ezért közérdekű adatok. Az alapítvány elvben 15 napon belül köteles lenne kiadni a lapunk által igényelt adatokat. Az ítélet azonban nem jogerős.

Négy év alatt 30 milliárd forintos keretösszeget költhet el műkincsvásárlásra a Magyar Nemzeti Bank, amely programból régi fideszesek és állami vezetők juttatására is marad pénz. Az értékbecslő szakma elitje pedig szokatlan módon társadalmi munkában dolgozik. A Nemzeti Értéktár Program titkai.

Újabb érdekes szerzeményekkel hívták fel magukra a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványai. Az eredetileg a közgazdászképzés támogatására létrehozott, az MNB több mint 250 milliárd forintos hozzájárulásával megtámogatott szervezetek eddig elsősorban a drága ingatlanok vásárlásában jeleskedtek, mostanra azonban az alapító műtárgyak iránti szenvedélye is átragadt az alapítványokra. Ez nem meglepő, mivel e szervezeteket jellemzően a jegybank munkatársai vezetik.

Alig költöttek oktatási célokra a jegybank alapítványai. A Népszabadság összesítése szerint a több száz milliárd forint vagyont kezelő alapítványok mindössze százmilliós nagyságrendű összeget fizettek ki ilyen célokra, miközben százmilliárd forintnál is többet költöttek az állam finanszírozására azzal, hogy állampapírokat vásároltak. Az MSZP szerint felháborító, amit a jegybank és alapítványai művelnek. Részletek a videóban.

A jegybank szerint a jövő záloga az oktatás, ezért támogatja az MNB alapítványain keresztül a közgazdászképzést. A megvásárolt ingatlanok is ezt a célt szolgálják. Nem az ingatlanok megvásárlása volt a luxus, hanem az lett volna az, ha hagyták volna, hogy azok haszna külföldre vándoroljon.