K-Monitor Adatbázis

Tavaly decemberben elfogadtak egy jogszabályt, mely szerint az állam elővásárlási jogot gyakorolhat a világörökségi helyszínen található (nem lakó- és nem mező- vagy erdőgazdasági) ingatlanokra. Az új szabályozás főként az ezeken a területeken található kiskereskedelmi egységek, a szállodák és irodaházak adásvételére, illetve ezeknek a piacára lehet hatással. A befektetők részéről nem biztos, hogy érdemes pénzt és időt szánni egy olyan tranzakció előkészítésére, amit végül nem a vevő, hanem a magyar állam köthet meg. Ugyanakkor az eladó és vevő között kitárgyalt szerződések sokszor olyan elemeket is tartalmazhatnak, amit az állam nem vállalna, így könnyen elképzelhető, hogy elállna az elővásárlási jogától. Az új rendelet okozta piaci változásokról, a jogi háttérről, illetve a lehetséges kiskapukról Perlaki Szabolccsal, az OPL partnerével és Limp Adriánnal, a Cushman & Wakefield Hungary értékbecslési üzletágának partnerével beszélgettünk.

A JPMorgan által követett 29 feltörekvő piaci ország közül Magyarországnál csak Bahreinben és Törökországban romlott nagyobbat a korrupciós érzékelési index az elmúlt 5 évben - mutat rá a minap megjelent Transparency International éves felmérés alapján hétvégi összefoglalójában a befektetési bank.

Előbb jöttek le a Wall Street Journalban az Elios-üggyel kapcsolatos OLAF-jelentés főbb megállapításai, mint ahogy a magyar hatóságok hivatalosan értesültek a jelentésről, így ez az áprilisi magyarországi választásokba való beavatkozási kísérlet - hangzik a kormányzati narratíva, de a Portfolio információi szerint ez nem igaz. Aztán tegnap kiszivárgott az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) másik jelentése is a közlekedésfejlesztési államtitkár összeférhetetlenségéről, de ez meg egy közel 4 évvel ezelőtt lezárt OLAF-jelentés, így itt sincs semmiféle OLAF-os befolyásolási kísérlet. Sokkal valószínűbb, hogy a kiszivárogtatókat itthon kell keresni, az ügyeknek pedig a nyilvánvalónál sokkal nagyobb a tétje: részben a 2020 utáni összes EU-támogatásunk kifizetése múlik rajtuk.

Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket, de az egy hónappal ezelőtti budapesti látogatásunkkor megbeszéltük ezek kijavításának módját, így "csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra" - ismerte el a Bizottság Magyarországgal foglalkozó tisztviselője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának hétfő esti ülésén. Magát az eseményt azért rendezték meg, hogy a szakbizottság tavaly szeptemberi magyarországi látogatásáról készült előzetes jelentést megvitassák. Az anyagból kendőzetlenül kiderült: az EP-delegáció egyes tagjai kiakadtak azon, ahogy egyes magyar fejlesztéseket kiválasztottak uniós támogatásra és új elemként az is benne van: az EP szakbizottsága azt szeretné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós támogatások magyarországi felhasználásáról.

Tomislav Karamarko, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) volt elnöke, egykori miniszterelnök-helyettes elutasította a legfelsőbb közigazgatási bíróság döntését, amellyel összeférhetetlenséget állapított meg vele szemben a Mol-INA-ügyben - írták a horvát lapok vasárnap.

A Portfolio megbízható információi szerint ma megszületett az elvi döntés Brüsszelben: kifizethetik azokat a fejlesztési számlákat Magyarországnak, amelyeket október végéig már kiküldtek a magyar hatóságok. Ez azt jelenti, hogy szilveszterig legalább kb. 330 milliárd forint bezúdulhat az államkasszába, sőt, ha decemberben további nagy tételben kiküldünk számlákat, a mai döntés alapján valószínűleg azokat is elég gyorsan kiutalják.

A SZIT előszobájába lépve SZIE-ként folytatja a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.(BIF). A SZIT egy külföldön meghonosodott cégforma, a REIT (Real Estate Investment Trust) leképezése, amely kedvező adózási feltételekkel biztosítja a részvényeseknek az ingatlanbefektetéseik hozamából való részesedést. A folyamat kapcsán Sajgál Gáborral, a BIF vezérigazgatójával beszélgettünk.

Közel 1 hónapjuk volt elfogadni az Appeninn részvényeseinek a Konzum kötelező nyilvános vételi ajánlatát, mely alapján részvényenként 261 forintot fizettek volna a tulajdonosoknak. A vételi ajánlatra elfogadó nyilatkozat nem érkezett a határidő lejártáig.

Vannak, akik mernek nagyot álmodni Magyarországon, közéjük tartozik Benke Gábor is, aki néhány nappal ezelőtt hatalmasat stand-upolt cége elektromos kamionjával a magyar médiában. Nem kevesebbet állított ugyanis, mint azt, hogy a világon egyedülálló fejlesztésük, amelyben neves cégek és intézmények vettek részt, egy 10 milliárd eurós beruházás alapja lehet és élvezik a kormány támogatását is. Alábbi cikkünkben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy tényleg csoda vagy ordas átverés az új magyar sikersztori. Elöljáróban annyit, egy csavar még lehet a történetben, de nagyon úgy tűnik, hogy az eTruck Motor Zrt. vezérének legtöbb állítása köszönő viszonyban sincs a valósággal.

Az előzetes várakozásokra rácáfolva a statisztikai elszámolási viták rendezésére szolgáló uniós testület az EU statisztikai hivatalának adott igazat az Eximbank ügyében, igaz ennél szorosabb nem is lehetett volna a "szavazás" végeredménye. Ennek értelmében az állami pénzintézetet az államháztartási körön belülre kellene sorolni, ami így befolyásolhatja a magyar államháztartás legfontosabb mutatószámait. Körbejártuk, mi lehet a következő lépés az ügyben.