K-Monitor Adatbázis

Kertész Balázs (1972-) ügyvéd. A Belvárosban született. Szülei keresztény konzervatív szellemben nevelték, a Ferences Gimnáziumban tanult, melyet később a jogi pálya követett. 2002-től az V. kerületben a belvárosi önkormányzat gazdasági és pénzügyi szakbizottságainak tagjaként tevékenykedett (forrás). 

Sokan Rogán Antal jobbkezének tartják a 2010 óta a nyilvánosság elől rejtőzködő férfit. Az Index 2016-os cikksorozata bemutatta, hogyan alakult együtt Rogán és Kertész pályája. Rogán és Kertész neve közösen először a K&H-botrányban merült fel. Egy feljegyzés szerint Kertész „intézi Rogán Antal csúszópénzekkel kapcsolatos ügyeit”. A Belvárosban Kertész lett Rogán háttérbe húzódó gazdasági jobbkeze, az ingatlaneladási rendszer meghatározó figurája, annak jogi tökéletesítője. Kertész Balázs cége, a félmilliós törzstőkével alapított Monavis maga is furcsa úton jutott hozzá 150 milliót is érő, évekkel korábban önkormányzati tulajdonú irodájához. 2010 után Kertész felesége is felbukkan ROgán fura találmányügyében.  A Rogán körüli , a letelepedési kötvényügyben aktív ügyvédháló közepén is Kertész áll: Kosik Kristóftól a belvárosi jegyzőig Kertész pázmányos jogász évfolyamtársai bukkannak fel kulcspozíciókban. Rogán letagadta a találkozókat és szoros kapcsolatát Kertésszel. 2018 őszén a Magyar Narancs tárta fel, hogy Kertész beköltözött egy egmilliárdot érő, gellérthegyi villába. 

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.