K-Monitor Adatbázis

535 millió 341 ezer 962 forint támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2030 programján keresztül a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. A pénz nagy részét – 470 020 922 forintot – egy, a Fidesz-holdudvarhoz köthető cég megbízására költötte a támogatást elnyerő vállalkozás. A tulajdonos férje korábban a fideszes Németh Szilárd vezette csepeli önkormányzat városgazdálkodási cégét irányította. Áder János leköszönő köztársasági elnök néhány napja épp ebben az arborétumban jelentette ki, hogy „fontos a teljesítmények meg- és elismerése”.

Kereshető, cégadatokkal összekapcsolt táblázatban is közzétette a Transparency International Magyarország az utóbbi négy évben kiosztott 100 millió Ft feletti turisztikai támogatások adatait, melyek mindezidáig elemzésre alkalmatlan formában álltak rendelkezésre. Listánk azokat a támogatásokat is tartalmazza, melyeket még nem közölt a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az adatok összesítéséből kiderül: ha a turisztikai szektorban szerzett jártasság nem is mindig feltétel, a NER-hez fűződő kapcsolatból azonban előnyt kovácsolhatnak az igazán jelentős turisztikai támogatásra aspirálók.

Egészen pontosan nettó 8,2 milliárd forint keretösszegű közbeszerzési eljárás végén hirdetett eredményt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Január 17-én a debreceni önkormányzati hírportál, a Dehir.hu írta meg, hogy a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület eredményt hirdetett a Nyíradonyban általuk építtetendő negyvenszobás, háromcsillagos, különböző wellness-szolgáltatásokkal ellátott szálloda és gasztrofalu kapcsán kiírt európai uniós közbeszerzésen. A közbeszerzés elnevezése „Látogatóközpont fejlesztése Nyíradonyban”.

Első fokon a Transparency International (TI) Magyarországnak adott igazat a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyben a turisztikai támogatások kiosztása mögött meghúzódó döntések és pályázatok nyilvánosságáért indítottak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy2030 Zrt-vel szemben, írja a szervezet a honlapján.

Idén júniustól, szezonkezdettől kellett volna üzemelnie a balatonszemesi Hullám utcai szabadstrandon „két szabadstrandi, szezonális mellékhelyiségnek, amely a családbarát és a mozgássérült igényeket is kielégíti, és amelynek tervezése a csatolt elvárások figyelembevételével a strand méretéhez és a rendelkezésre álló költségkerethez igazítva történt”. Nem sikerült az időpontot tartani, de a minőséggel és az árral is vannak problémák.

Évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát a Futizo Kft., amely 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Lapunk 2016-ban már felfigyelt a cégre, amelynek neve később újra felbukkant, amikor egy gyulai exfideszes vezető kitálalt a város belső politikai-gazdasági viszonyairól és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti körről. A kft. sikerszériája azóta is tart.

Végre válaszolt az augusztus végén beadott adatigénylésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ): minden eddigi becslésnél többe került az idei augusztus 20-i államalapítási ünnep. Az állami turisztikai csúcsszerv által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”. A szerződött partnerek nevét azonban nem árulták el.

A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.

Idén tavasszal véget ért a Club Aliga harminc éve tartó Csipkerózsika-álma: az egykori pártüdülő épületeinek többségét elbontották. A terület tulajdonosa, az Appeninn Nyrt. egyelőre csak csepegteti az információkat arról, hogy a kormányzati támogatású nagy turisztikai fejlesztés hogyan alakítja át a különleges múltú területet. Az értékes épületállomány megmaradt részének jövője elég bizonytalannak látszik, a strandot viszont szabadon tartanák. Aliga kivételesen izgalmas és fontos helyszíne volt a 20. századi magyar történelemnek, nemcsak a szocializmus, hanem az azt megelőző korszakok miatt is: kevesen tudják, hogy a löszfal tövében már Rákosi és Kádár előtt is az ország egyik legkülönlegesebb üdülőhelye rejtőzött. Ahogy annyi mást, végül ezt sem sikerül az utókornak megőrizni.