Tegnap zárult a pályázat a többségi állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 11 balatoni vitorláskikötőjének bérbeadására. A vállalat szerint a bérbeadás a cég érdekeit, fejlesztését szolgálja, helyi forrásaink szerint azonban Fidesz-közeli vállalkozók balatoni terjeszkedését segítheti a lépés. Ráadásul épp most kínál eladásra a kikötők közelében több értékes vízparti ingatlant az állami hajóscég. Az Átlátszó megkeresésére a BAHART nem kívánt nyilatkozni, ezért egy drónnal és videókamerával eredtünk a történet nyomába.
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide.
2,5 milliárd forint egyedi támogatást kap Tihany a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a Tihanyi Legenda Program első ütemére – derül ki az önkormányzat oldalán található előterjesztésből. Az eddigi tapasztalatok alapján jó ajánlólevél, ha egy települést kormánypárti polgármester vezet, eddig ugyanis egyetlen ellenzéki helység sem részesült a milliárdos állami pénzosztásból.
Az Alsóóvári utcában zajló építkezésre 2018-ban adott építési engedélyt a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzője. Bujdosó Judit tájékoztatása szerint a járási hatóság ellenőrizte az építkezést, és ennek alapján az önkormányzatnak nincs tudomása az engedélyezett tervtől való eltéréstől. A hegycsonkítás tehát papíron, úgy tűnik, rendben van, ami azért is érdekes, mert ha vetünk egy pillantást a tihanyi HÉSZ-re, több olyan passzust is találunk, amelybe mégsem illeszkedik az, hogy valaki ekkora területen letarolja a hegyet. A dokumentum Táj- és természetvédelem című része például kimondja, hogy a település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását biztosítani kell, továbbá a tájhasználat során a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. A HÉSZ még a Tihanyi-félsziget egészére vonatkozó tájkarakter megőrzéséről is szól, miszerint „a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani, honos növényzet telepítendő; történeti tájhasználat fenntartandó”. Tihany igazgatási területén a területfelhasználás pedig úgy folytatható, ha a használat a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz, illetve kizárja a környezetkárosítást. Minthogy a tihanyi főépítész kérdésünkre nem jelezte, hogy bármiféle szabálytalanság lenne az építkezés körül, ezek szerint a fent felsorolt szabályok vagy megengednek ekkora környezetpusztítást (bár nem úgy tűnik), vagy a véleményezésnél figyelmen kívül hagyták ezeket.
Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, Óváron. Az egykori halászfalunak tényleg erről a részéről nyílik a legszebb kilátás a Balatonra.
Tehetetlenül nézzük évek óta, ahogy hazánk egyik legszebb vidékét, a Balaton környékét gyorsan és visszavonhatatlanul bekebelezi a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Ha kell, átírják a törvényeket, hogy fákat vághassanak ki, garázst építhessenek a Balaton-Felvidék egyik legszebb hegyén, ha meg úgy van, hogy világörökségi, környezetvédelmi szabályok akadályozzák a nyaraló és a hozzá tartozó medence megépítését, egyszerűen belekalkulálják az árba az esetleges bírságokat. Aki azt hitte, hogy az egységes látképű egykori halászfalu, Tihany talán megússza, óriásit tévedett.
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója korábban azt mondta, egyetlen jó ötlet sem marad támogatás nélkül, és szigorúan szakmai szempontok alapján döntenek. Úgy fest, vagy főként a fideszes önkormányzatoknak vannak jó ötleteik, vagy az ellenzékiek nem értesültek az ad hoc pénzosztásról. Felcsút viszont másfél milliárd forintot kért a záportározó turisztikai fejlesztésére.
Csányi, Hernádi és Garancsi összesen 11,5 milliárdot kaptak, hogy piaci alapon nem működő hotelt építsenek az egyik legkülönlegesebb fekvésű magyar ingatlanon.
Az állam a szállodaépítési és -felújítási költségek felét kifizeti a milliárdosok cégeinek. A pályázatra csak a jól értesültek tudtak időben jelentkezni. A turisztikai ügynökség a családok támogatásáról beszél, holott Mészáros Lőrinc hoteljei a 17 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással egy időben több száz embert rúgtak ki.
Közzétették a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat nyerteseinek névsorát. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 83,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki, túlnyomórészt a NER-hez kötődő vállalkozóknak.
