K-Monitor Adatbázis

Nemcsak a megépítése volt drága, de a fenntartása sem olcsó a 2019-ben átadott Puskás Arénának. Az uniós közbeszerzési értesítőből most ugyanis kiderült, hogy a gyep karbantartásának ára a kezdeti 180 millióról 453 millióra kúszott. Emellett a stadion őrzése is vagyonokba kerül, akárcsak a fűtése és a megvilágítása.

A szakszervezetek, a szülők és a pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Sok iskolában kényszermegoldásokkal próbálják pótolni a hiányzó tanárokat, a kormány álláspontja szerint viszont minden rendben: elegendő tanárral, fennakadások nélkül indulhatott az idei, 2023/24-es tanév is. Az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adataiból azonban egy egészen másfajta kép rajzolódik ki. Infografikákon mutatjuk, mekkora a pedagógushiány az országban a hirdetések alapján.

Egy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.

Mindenre rákérdeztek, de valójában semmire sem kérdeztek rá a kormányzati médiaistállóba tartozó Index vezető szerkesztői, amikor meginterjúvolták a NER utóbbi éveinek egyik legsikeresebb üzleti háttéremberét, Szíjj Lászlót. A Mészáros Lőrinccel igen szoros kapcsolatokat ápoló, gazdaságilag vele együtt felemelkedő, a rendszer elitjét luxusjachtján nyaraltató építési vállalkozó interjújának az adja a különlegességét, hogy szinte sosem ad ilyet, még a kormánymédiának sem.

Pár napja jelent meg cikkünk arról, hogy a rendőrség után a bíróságról is lepattant az Integritás Hatóság nyomozást sürgető indítványa néhány gyanús győri közbeszerzéssel kapcsolatban. Most pedig kiderült, hogy a „tenderkirály” cégek újabb több hónapra, évre szóló, összesen több milliárd forint értékű keretszerződéseket nyertek el Győrben, hasonlóan versenykorlátozó feltételek mellett.

Az új, vezeték nélküli vasúti kommunikációs rendszer kiépítése késik, így kifutott az uniós támogatáshoz szükséges határidőből. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz rá pénz.

Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a Komárom-Esztergom megyei Császár község önkormányzata a településen zajló bölcsődeépítés kapcsán, ahol a Buda Híd Kft. volt a kivitelező. A cég, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia, az önkormányzatok beszámolói szerint egymás után tűnt el a településekről, ahol közpénzes beruházásokért felelt. Az anyagi kár mellett a szellemi is jelentős: Császáron például szétszéledt a bölcsődei szakembergárda, a gyerekek és szülők pedig hiába várták a létesítmény megnyitását. Érden most próbálják visszaszerezni a Présház építési területét.

Magyarok tízezrei sorakoznak hosszú várólistákon az egészségügyi rendszer elmaradásai miatt. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a COVID-19 járvány idején több százmillió eurót költött orvosi eszközökre, amelyeket végül nem használtak fel, ám a közpénzek kétes üzletemberek zsebében landoltak. Szlovákiában parlamenti képviselőket vádoltak azzal, hogy kenőpénzeket kaptak egészségügyi reformok miatt, és a koronavírus beszerzési cár családja több százezer euróhoz jutott, mivel úgy manipulálta a közbeszerzési pályázatokat, hogy azok bizonyos cégek javát szolgálják. Romániai oknyomozó riporterek több idősek otthonában lepleztek le az idősekkel szembeni nem megfelelő bánásmódot, és azt, hogy a romániai kórházak közel fele tűzveszélyes a régi elektromos vezetékek miatt. Bulgáriában pedig az egészségbiztosítási pénzeket egy hamis kórházi kezelés segítségével nyúlták le.

Az állami beruházások a tokaji borvidékre összpontosítanak, a szakmai egyetértés azonban hiányzik: így épül Hegyalja gazdasági-turisztikai környezete, ahol régi-új szőlőbirtokain a kormányfő családja is gazdálkodik.

„A júniusban zárult fejlesztéssel, amelyet 14,7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósított meg, új informatikai rendszereket épített ki, illetve egyszerűsítette ügyvitelét a Magyar Államkincstár” – büszkélkedett Bugár Csaba, a MÁK elnöke a projektzáró ünnepségen. Azt is elmondta, hogy az új rendszer nagyon biztonságos, amire szükség is van, hiszen évente 54 ezer milliárd forint forgalom bonyolódik a kezelt számlákon.