K-Monitor Adatbázis

Zavaros végrehajtási ügyek vannak az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség körül: majdnem elárverezték a Baross utcai ingatlan egy részét, amit pár éve a kormánytól kaptak ajándékba. De nem csak az azeri rezsimig érő offshore cég követelőzik, a NAV is végrehajtást kért az egyik cégük ellen. Az EMIH-nek több milliárdos nagyságrendű hitele van, cégeinek többsége rosszul teljesít, a kóser húsfeldolgozó például megnyitása óta 1,2 milliárdos veszteséget termelt.

Tiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.

Megpróbálja eladni a budapesti belvárosban található Duna Palotát az állam. A szomszéd épület elég botrányos körülmények között került kormányközeli kezekbe.

Vannak a világban állandó dolgok, mint a gravitáció vagy a korrupció, és lassan ide sorolható az Arton Capital Kft. elleni betöréses rablás miatti eljárás is, amelyben immár hatodik éve nem jutott el a rendőrségi nyomozás ahhoz, hogy gyanúsítottja legyen.

Sokkal kiterjedtebb a magántőkealapok hatása a magyar gazdaságra, mint eddig hittük. Számításaink szerint ma már 361 cég tartozik csak a NER által kezelt magántőkealapok alá, ami azt jelenti, hogy ennyi vállalat termel teljesen ismeretlen tulajdonosoknak, nem egyszer milliárdos hasznokat. Megtudtuk azt is, a jegybank alapítványai és a jegybankelnök fiának barátja, Száraz István sportot űznek abból, hogy ingatlanokat cserélgetnek egymással – az üzleti logika alapján nyilván valamennyi felárért cserébe, amit két olyan magántőkealap tehet zsebre, amit Száraz István cége kezel.

Mintha kényszeres magántőkealap-gründolásba kezdett volna a hatalmi gazdasági elit – a Tiborcz István és Mészáros Lőrinc mögötti sor is. A NER titkos pénzcsatornáiról szóló írásunk második, záró részében majd’ mindenki szerepel, aki az elmúlt 10-12 évben különös vagy botrányos kapcsolatba került az állammal – legyen szó letelepedés-, lélegeztetőgép-, vakcina-, vérplazma- vagy vagonbizniszről. Ők most egységesen úgy érzik, szükségük van tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló egységekre. Offshore-ozni már nem divat, magántőkealapozni viszont szinte kötelező.

Szíjj László, az állami autópálya-beruházásokat gyakorta kivitelező Duna Aszfalt tulajdonosa több közös üzleti érdekeltséggel rendelkezik Mészáros Lőrinccel, Magyarország leggazdagabb emberével. Nem meglepő hát, hogy a két nagyvállalkozó az elmúlt években ugyanazzal az újonnan 17 milliárd forintot érő osztrák lajstromjelű (OE-LEM) magánrepülőgéppel utazott külföldi útjaira. Az Átlátszó azonban nemrég kiszúrta, hogy Szíjj László szeptember végén nem az elhíresült – korábban Orbán Viktor miniszterelnök által is használt – légi járművel repült Afrikába.

Szeptember közepén jelentették be, hogy az állami tulajdonú MVM cége eladta az oroszlányi erőművet, ami 2016 óta nem működik, de fénykorában villamos és hőenergiát is termelt. Az új tulajdonos a bejelentés szerint majd korszerűsíti és 2024 elején újra beindítja. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának tesvére is felbukkan. A tulajdonosváltásról szóló híradásokban nem közölték az erőmű eladási árát, ezért a szerződéssel együtt kikértük az MVM leányvállalatától, de az a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adja ki. Pert indítunk, hogy kiderüljön, mennyi pénzt kért az állam az erőműért.

Tombor András leigazolásával egyidejűleg a cég egyik tulajdonosa az OTP-vel kötött ügyletet.

Több mint öt éve nyomoz a rendőrség a letelepedési kötvény biznisz egyik főszereplője, az Arton Capital Kft. kirablása ügyében, de gyanúsítottjuk továbbra sincs. Közben a cég a kötvényprogram leállítása utáni években is jelentős nyereséget termelt, ám nyerő szériájának úgy tűnik, már vége.