K-Monitor Adatbázis

Nem Mészárosék voltak az egyetlenek, akik nagybirtokosként hagyták el az árverési termet. A nagy nyertesek között van egy agrárcég topmenedzsere és egy fiatal budapesti testvérpár is.

Ha az állami földeladások valódi célja (ahogyan ezt a kormányfő többször kifejtette) a családi gazdálkodók földhöz juttatása volt, akkor a program súlyos kudarcba fulladt: a célcsoporthoz csupán az eladott területek töredéke került, a legnagyobb hányadot a politikusok és a nagyvállalkozók vitték el. Az LMP-s Sallai R. Benedek által készített mérlegből az is kiderül, hogy a politikaközeli nyertesek olykor meglepően kedvező feltételekkel vásárolhattak.

A haveri bérlők haveri földtulajdonossá váltak, s még csak saját pénzt sem kell betenniük a vásárlásba: a korábbi bérleti díj fedezi az olcsó állami hitel törlesztőrészletét – nyilatkozta a Népszabadságnak Ángyán József volt fideszes földművelésügyi államtitkár. Nem vigasztalja, hogy évekkel előre megjósolta: ez történik majd mindannyiunk közös tulajdonával.

„Egy dolgot nem támadott senki: hogy ár alatt adtuk volna el a földeket.” Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hiába állította évekig Orbán Viktor, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldiek kezébe, a földárveréseken 2015-ben 222 külföldi állampolgár juthatott állami földhöz. Közülük is kiemelkedik egy holland milliárdos, akit a politikai hátszél régebben balról, mostanában jobbról segít az előrejutásban. A cége Szíjjártó Péter külügyminiszter futsalcsapatának egyik fő szponzora.

Kékessy Georges Sándor kihasználta a földárverést, és immár saját tulajdonú birtokkal is megalapozta a Tisza-tó környéki terjeszkedését. Ő annak a Kékessy Dezsőnek a fia, akivel a kormányfő feleségének, Lévai Anikónak közös tokaji szőlője volt.

Mészáros Lőrinc, Felcsút milliárdos polgármestere azt állította, hogy csak 249 hektár földet vett, miközben a földalap kimutatásaiból az látszott, hogy a felcsúti Mészáros Lőrinc 401 hektárt vett. (Családja összesen 1391 hektárral gazdagodott.) Ez törvényellenes, mivel egy magánszemély csak 300 hektárt vehet legfeljebb.

A Pest megye keleti részén lévő Turán nincs is igazán más látnivaló, minden helyi nagyon kötődik a kastélyhoz. Pont ezért bolydult fel a város, mikor a Turai Hírlap novemberi számában megjelent egy beszámoló az önkormányzat október 6-i rendkívüli üléséről. A turaiak innen tudták meg, hogy egy titokzatos cég 200 millió forintért meg akarja venni az épületet, és az ahhoz tartozó 10 hektáros parkot.

Alig két hét van hátra addig a határidőig, amit a miniszterelnök szabott meg 340 ezer hektár állami föld eladására. Az már biztos, hogy ez a határidő nem tartható. Licitekre szinte csak elvétve kerül sor, és a "zsíros falatokat", a nagyobb, egybefüggő állami birtokokat a Fidesz-holdudvarába tartozók, illetve külföldiek vásárolják meg.

Előbb harmadik személynek értékesítik a haszonbérlő által művelt állami tulajdonú földterületet, majd lehetővé teszik, hogy a vásárló a bérlőt később a kontraktus feltételeinek egyoldalú megváltoztatásával kiszekírozhassa – így minősíti Kolláth György alkotmányjogász azt törvénymódosítást, amely lehetővé tenné szerződéseknek az új tulajdonos által kezdeményezhető egyoldalú módosítását.