K-Monitor Adatbázis

Nem nyilvános kormányhatározattal hozta helyzetbe a kabinet Palkovics László exminiszter volt üzlettársának cégét, amelynek iratkezelő szoftverét több száz állami szervnél tette kötelezővé.

Személygépjármű flotta beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tavaly szeptemberben. A tendernek most lett eredménye: a nyertes nem más, mint a Mészáros M1 Kft., amely öt év alatt megtízszerezte a bevételét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság gyakran extra rövid határidők felajánlásával előzi meg az olyan nagy versenytársakat, mint a Porsche vagy a Mercarius. Ezúttal is érdekes körülmények között, aránytalan pontozási rendszer mellett győzött.

Augusztusban indítottuk a közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy közbeszerzési szakértő segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak, illetve versenykorlátozónak látszó tendereket. Ezúttal két olyan esetről számolunk be, ahol az előzetes számításaink beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy az eljárás eredménytelen lett, mert senki sem nyújtott be ajánlatot. Vélhetően éppen a szűkre szabott feltételek miatt.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda június végén írt ki közbeszerzést 2026 végéig tartó kormányzati szakpolitikai tanácsadásra. A tenderre mindössze két kormányközeli szereplő jelentkezett: a Századvég-csoport alapítványa és két Nézőpont-közeli cég. A majdnem 24 milliárd forintos tanácsadói megbízást október végén a századvégesek nyerték, de a nézőpontosok sem panaszkodhatnak, mert korábban ők vittek el egy 22 milliárdos munkát, ami szintén 2026 végéig tart.

A NER-milliárdos Garancsi István médiacége, az ESMA Reklám Zrt., valamint a Tasnádi László érdekeltségébe tartozó Sys IT Network Zrt. nyerte a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázatokat – adta hírül nemrég a 24.hu. Bár a Fővárosi Közgyűlés nem szavazta meg, Karácsony Gergely saját hatáskörben eljárva mégis érvényesnek nyilvánította a tendereket. Az Átlátszó által feltárt információk szerint a tender több sebből vérzett: egyrészt szakértőnk szerint a Főváros megkerülte a koncessziós eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Másrészt a Sys IT Network jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének. Harmadrészt, a reklámtenderen szeretett volna elindulni a (baloldali kötődésűnek mondott) Hungaroplakát Kft. is, de állításuk szerint az alkalmassági feltételek úgy lettek megfogalmazva, hogy nem tudtak versenybe szállni. Az ESMA korábbi tulajdonosa, a szocialista kötődésű Bleuer István szerint a Főváros bizonyára tudatosan, testre szabottan írta ki a pályázatot, ugyanakkor véleménye szerint nincs is ma másik, erre a munkára felkészült cég. Reklámpiaci szakértők szerint ugyanakkor a Főváros saját hatáskörben is felépíthetne egy erre alkalmas szervezetet.

A Klebelsberg Központ szeptember végén hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a KRÉTA moduljainak terméktámogatására. Nem volt nagy izgalom: a szoftver kizárólagos jogai miatt csak annak kifejlesztőjét hívták meg a tenderre. A megbízást természetesen el is nyerte a cég, amelynek tulajdonosa Palkovics László ex-miniszter barátja. A szerződés értelmében a vállalkozás 2025 január végéig nettó 3,7 milliárd forint közpénzt kap a KRÉTA-modulok óvodákban és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben történő kötelező bevezetése kapcsán. Az ügyben a Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy az államnak köszönhetően a KRÉTA gyakorlatilag kiirthatatlan a közoktatásból, és nincs más, reális alternatívája.

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy akkreditált közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal két uniós forrásból finanszírozott vidéki projektet és két budapesti felhívást mutatunk be. Októberi szúrópróbánk.

Több száz közbeszerzést, köztük 58 darab olyan Kbt. 115-ös (azaz meghívásos) tendert vizsgáltunk meg, amelyeket ugyanaz a hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el. Az elemzés során ismerős mintázatokat fedeztünk fel: szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerrátát pedig a Zuckerbergnél okosabb Mészáros Lőrinc is megirigyelhetné. A korrupciógyanús eljárásokat cikkünk megjelenésével egyidőben jelentjük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak is.

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal egy állami bank, egy budapesti kerület és egy önkormányzati cég akadt fenn a rostán. Szeptemberi szúrópróbánk.

Pár napja jelent meg cikkünk arról, hogy a rendőrség után a bíróságról is lepattant az Integritás Hatóság nyomozást sürgető indítványa néhány gyanús győri közbeszerzéssel kapcsolatban. Most pedig kiderült, hogy a „tenderkirály” cégek újabb több hónapra, évre szóló, összesen több milliárd forint értékű keretszerződéseket nyertek el Győrben, hasonlóan versenykorlátozó feltételek mellett.