K-Monitor Adatbázis

A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták.

,5 milliárdról 5 milliárdra növelte éves bevételét a Peszter Kft. Hasonlóan látványos sikereket ért el az Alkotás Szolgáltató Kft, amely 158 millióról 1,4 milliárdra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. És a Pharos ’95 Kft. is jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma. A három vállalkozásban az a közös, hogy több megbízást is kaptak kézilabdapályák és csarnokok építésére a közelmúltban. És persze az is, hogy több szálon kötődnek a kormányhoz és/vagy a Fideszhez.

Rekord árbevételt, több mint 300 milliárd forintot könyvelhetett el az állami építkezéseket is rendre elnyerő Market Zrt. Garancsi István érdekeltségén kívül más kormányközeli üzletember építőipari cégei is jó évet zártak. Például Mészáros Lőrinc vállalkozásai több 10 milliárdos tételben fizettek ki osztalékot a tulajdonosoknak. Hadházy Ákos független képviselő szerint jól beazonosíthatóak azok az állami pályázatok, amelyekkel kapcsolatban előre meg lehet mondani, hogy ki nyer.

A legtöbb ismert NER-es cég, legyen szó építőiparról, kaszinóról, kommunikációról, vagy idegenforgalomról, már közzétette a tavalyi éves beszámolóját. Ezúttal nem panaszkodhat senki, bár a magas inflációnak megfelelő növekedést azért nem mindenki tudta hozni.

Paár Attila közbeszerzéseken taroló cégcsoportja új üzletágba vág bele.

A fideszes Deutsch Tamás által elnökölt sportegyesület Budapest VIII. kerületében, a Kerepesi úton egy közel 95 ezer négyzetméteres telken gigantikus sportparkot épít. Lesz multifunkciós csarnok VIP-részleggel és sakk-bridzs szakosztállyal, valamint mélygarázs, szabadtéri pályák, kültéri fitnesz és játszótér is. A kivitelezést a Bayer Construct Zrt. nyerte, ami eddig csak alvállalkozóként vett részt hasonló projektekben, tulajdonosa egy ideje azonban Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével üzletel. A beruházást valószínűleg az állam fizeti közpénzből, de ezt nem mondták ki egyértelműen. A kormány csak a sport „nemzeti és közösségi érdekek mentén” való kiemelt támogatásáról beszél.

A kormányközeli WHB verseny nélkül nyerte el a csengeri börtön kivitelezését, miután az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága mentesítette a beruházást a közbeszerzés alól. Az építkezés a szerződés szerint 50 milliárd forintba kerül majd, holott pár éve még csak 900 milliósra tervezték a beruházást. A BvOP egyelőre nem árult el részleteket a létesítmény méretéről.

Speciális mentesítés alapján, közbeszerzés nélkül építheti mintegy 50 milliárd forintból a NER egyik kedvenc építőipari cége az új csengeri börtönt. Pénzhiány miatt alighanem az ígért hat új börtönből csak ez az egy épül meg, miközben a meglévők túlzsúfoltak.

Tavaly augusztusban a Szent István napi állami ünnepség költségei után kutatva vettük észre, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján nem elérhetők a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listája, holott azt a jogszabályok szerint közzé kéne tenniük. Adatigénylésben kértük ki a felsorolást, amelyet végül 3 hónap időhúzás után küldött el az állami szerv. A működéshez és a turizmushoz kötődő kiadások mellett jó néhány érdekességet is találtunk a dokumentumban.

Az Átlátszó közadatigényléséből kiderült: ide-oda pakolgatják a fogvatartottakat a magyarországi börtönökben. Csak januárban több mint ezer rabot szállítottak át. A témában jártas Magyar Helsinki Bizottság szerint a probléma nem új, évek óta így próbálják kiegyenlíteni a telítettséget. A feladat azonban egyre nehezebb: az elmúlt 33 évben ugyanis soha ennyien nem ültek még rács mögött, mint most. Mindezt az elfogott embercsempészek magas számával magyarázza a kormány, a férőhely-bővítési program kudarcáról és az alternatív büntetések kihasználatlanságáról viszont nem beszél.