K-Monitor Adatbázis

A DK-s Rónai Sándor Európai Bizottságnak küldött levele nyomán, az Európai Bizottság vizsgálja az autópálya-koncessziót, amit 35 évre szóló szerződéssel Mészáros Lőrincék konzorciuma, a Themis nyert meg – derül ki a képviselő Facebook posztjából.

Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. De kiknél van ez a stratégiai vagyontömeg? Jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél: a nyitóképünkön szereplő Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél.

A cégcsoportban a pályaépítés tavaly a szokottnál halványabban ment, ami azt jelenti, hogy a profit 9 milliárdról 4,4 milliárdra csökkent.

Mészáros Lőrinc üzleti körei húzták be az állami gyorsforgalmi utak üzemeltetésének és fejlesztésének 35 éves koncesszióját. Rövid távon az állam és a párt nyer, hosszú távon Mészárosék.

A Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg azt a 35 éves sztrádatendert, amelyet még tavaly írt ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a kebelében működő Nemzeti Koncessziós Iroda.

A Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte el a nemzeti autópálya-koncessziót a következő 35 évre – jelentette be Rogán Antal kabinetminiszter a Nemzeti Koncessziós Iroda eljárásáról. A győztes RAD-rendszerben kezelheti és építheti a magyar autópályákat. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László vállalkozók érdekeltségeivel felálló konzorcium sok feladatot vállal magára.

Kihirdették a nemzeti autópálya-koncesszió közbeszerzésének eredményeit, jól ismert nevek szerepelnek a győztes koncesszióban és az alvállalkozók listáján is.

A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Ez elképesztő nagy üzlet. Érthetetlen, hogy miért érné meg az adófizetőknek. A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság mindkét esetben úgy döntött, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. Az egyik ügyben ma jogerős ítélet is született.

Két per zajlik, az egyik gyorsforgalmi utakról a másik a hulladékgazdálkodásról, az első bírósági ítélet lett immár jogerős. A Nemzeti Koncessziós Irodának 15 napon belül ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat.

„Csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők” – hangzott el egy bírósági tárgyaláson az autópályák koncesszióba adásáért felelő kormányzati szerv részéről. A kormány tehát úgy mondana le harmincöt évre a hazai gyorsforgalmi utak fenntartásáról, hogy nem számolta ki pontosan, megéri-e az adófizetőknek, ha az állam helyett magáncégek üzemeltetik az autópályákat.