Újból benyújtotta környezetvédelmi hatástanulmányát és engedélykérelmét a Déli Körvasútra az állami infrastruktúra-fejlesztő.
Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből.
Többéves várakozás után decemberben megkapta az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál működő, veszélyes hulladékot is feldolgozó üzem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) az új környezethasználati engedélyét. Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az évi több, mint kétmilliárd forintos árbevétellel bíró vállalat megvásárlásáról Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a jelenlegi tulajdonossal. Az egykori timföldgyárhoz tartozó, közvetlenül a Duna mellett elhelyezkedő tározókra a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa után irányult nagy figyelem. A Greenpeace akkor és azóta több alkalommal tiltakozott és kampányt szervezett az odaszállított veszélyes hulladék, és a szerintük a Dunába szivárgással fenyegető tározók miatt, most az új engedélyt is megfellebbezték. Az ügyben 2012 óta uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, bár az elmúlt években ennek kevés következménye volt.
A szúnyogirtás ugyan nem bomba üzlet, de elég méretes ahhoz, hogy „bizonyos szempontok” érvényesüljenek a tendereken.
Gerendai Károly cége 2016 nyarán nyitott strandot a budakalászi Lupa-tónál, ami mellett egy parkolót is kialakított a látogatóknak. A parkoló vízbázisvédelmi terület, mert a környékbeli települések 120 ezer lakója a közeli kutakból kapja az ivóvizet. Emiatt a parkolót vízzáróvá kéne tenni, hogy az autókból semmilyen szennyeződés ne juthasson a talajba. Ez még mindig nem történt meg, de az idén már 1200 férőhelyesre nőtt parkoló ennek ellenére is működik, az üzemeltető szerint pedig a hatóságok és a vízbázist féltő civilek miatt késik a kivitelezés.
Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés. Az ügyben ombudsmani vizsgálat is indult.
“Ha ott nem úgy hívják az akkori környezetvédelmi vezetőt, Fejér megyében, hogy Dr. Zay Andrea, akkor nagy gondban van a város, akkor most csődben van a város. Hiszen mindenki tudja, hogy az autópálya építésnél oda pakoltak mindent, a vasútépítésnél oda pakoltak mindent. (…) Azt sikerült elérni, hogy 50-70 centi mélyen lett a teljes talaj a helyszínen rekultiválva. Tehát nem kellett elszállítani, ez óriási költségmegtakarítás, és nem 6-9 méterre kellett lemenni, hanem csak 50-70 centire. (…) De még egyszer mondom, ha nem Dr. Zay Andrea van ott, aki fideszes, aki támogatott ebben minket, akinek nagyon hálásak voltunk egyébként, akkor nem közel 30 millióba került volna, hanem több mint 300 millióba. Így 30 millióba került.”
Milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette Balatonakarattyát a 2010-es évek elején Matolcsy György és felesége, ha cserébe a lakosok úgy döntenek, hogy Akarattya váljon le Balatonkeneséről. A település önálló lett, a polgármester pedig Matolcsy Gyöngyi, a fejlesztések viszont elmaradtak.
Nem kitalációról és nem egy fiktív településről van szó. A helyszín a Heves megyei Kerecsend, ami kulcs pedig a helyiek életét megkeserítő gombaüzem, és annak tulajdonosa, egy Fidesz-közeli vállalkozó.
