K-Monitor Adatbázis

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nemrég egy 50 tételből álló listát tett közzé arról, hogy milyen kulturális beruházásokat köszönhet az ország a Fidesz-kormánynak. A parlamenti képviselő ezzel szándékozott bizonyítani, hogy sokat tesznek a magyar kultúra védelméért és erősítéséért. Megnéztük ezért a felsorolt beruházások költségét, valamint azt, hogy mely cégek voltak a kivitelezők. A fellelhető dokumentumok és cikkek alapján az említett ötven beruházás összesen 255 milliárd forintot tesz ki, miközben csak a Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Az is kiderült, hogy a megbízások jelentős része és az arra fordított állami adóforintok több mint fele kormányközeli cégeknél landolt.

Három lépésben újul meg a Göcseji Falumúzeum, az állam eddig nettó 3 milliárd forintot áldozott a fejlesztésekre. A kivitelezésre a már jól ismert kormányközeli cégek jelentkeztek. A Mészáros-féle ZÁÉV az első körben alvállalkozóként, a másodikban fővállalkozóként nyert, és bevonta a munkába a Magyar Építő Zrt.-t. Annak egyik tulajdonosa, az Épkar Zrt. így hiába maradt alul kétszer is, közvetve mégis profitálhat a beruházásokból. A Szabadics Zrt. sem panaszkodhat: ők a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen vehetik ki részüket a munkálatokból. Utóbbi több szálon is kapcsolódik a ZÁÉV-hez.

Az Orbán-rendszer építőipari csúcsragadozói azonosíthatóak azon cég tulajdonosának a kapcsolatrendszerében, amely Hódmezővásárhelyen a térfigyelő rendszert építette ki – többek között Márki-Zay Péter független polgármesterjelölt otthona közelébe.

Többek között egy konyha miatt csúszik a Matolcsy György kuratóriumi tagsága okán első számú jegybanki alapítványnak tartott Pallas Athéné Domus Animae (PADA) székházának felújítása. A budai várban lévő, Úri utca 21. szám alatt álló házat akár teljes egészében át is vehette volna a Magyar Nemzeti Bank által gründolt szervezet, ám erre karácsonyig várniuk kell. De ez alapvetően rajtuk múlt, módosították ugyanis igényeiket, s ennek következtében a ház felújítási munkálatainak határideje szeptember elejéről december 20-ra tolódott.

Kicsit kevesebb mint fél évvel ezelőtt számoltuk össze, hogy hány cég és mekkora vagyon fölött diszponálhat a magyar gazdaság üstököse, a közbeszerzések és felvásárlások Zuckerbergje, Mészáros Lőrinc. A felcsúti polgármester azóta viszont olyan tempóban vagyonosodott, hogy a hosszú munkával összeállított táblázataink és grafikonjaink már hetekkel a megjelenésük után idejétmúltak voltak.

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester megállíthatatlan vagyonosodásáról szólt az elmúlt egy-két év a hazai vállalati szférában. Orbán Viktor földije és barátja a politika és a gazdaság határán építheti birodalmát: bankok, építőipar, foci, média, izocukor, búzakeményítő, mangalica, ásványvíz, és így tovább, és így tovább. De vajon hogy néz ki a mindennapokban egy ilyen konglomerátum irányítása? Ki halmozza fel, vezeti és ki koordinálja össze ezeket a cégeket?

2016-ban 429 millió forintos nyeresége volt a Magyar Építő Zrt.-nek – olvasható a cég 2016-ra vonatkozó eredménykimutatásában. A dokumentum szerint ezt az összeget nem fizetik ki osztalékban, hanem az eredménytartalékba helyezik át

Mészáros Lőrinc a Jóisten, Orbán Viktor és a szerencse jóvoltából gazdagodik mesés gyorsasággal, ám az államilag támogatott szerencse gyermekeit sem kerülte el. A gázszerelőként indult felcsúti milliárdos továbbosztotta a hirtelen jött vagyon egy részét, két lánya és fia egymás után foglalják el az új érdekeltségek igazgatói székeit és tulajdonosi posztjait. A Fidesz-kormány alatt nagy vagyont és befolyást jelentő pozíciókra tettek szert a Mészáros család fiatalabb tagjai is, miközben eddig alig léptek ki a szülők árnyékából.

Tovább öntik a pénzt a főváros első kerületében álló néhai Ybl-villa újjáépítésébe. Az Európai Unió hivatalos értesítőjében megjelent tájékoztató szerint az MNB egyik alapítványa nettó 145 millió forint értékű szerződést kötött a TSPC Mérnökiroda Kft.-Raw Development Kft. cégekkel a felújítás befejező munkálatainak felügyeletére.

A munkát a Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő Zrt. és a Fertődi Építő Zrt. nyerte.