K-Monitor Adatbázis

Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom.

Az Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont befejező munkáira kiírt tendert két NER-közeli cég, a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt. párosa nyerte el nettó 2,8 milliárd forintért. A múzeumot eredetileg 26 milliárd forintért akarták megépíteni, de az összeg tavaly 32 milliárdra ugrott, a mostani drágulással pedig már közel 35 milliárd forintnál tart a beruházás.

Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép. A dolog pikantériája, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló telkeket D. Kovács Róbert kőbányai fideszes polgármester ingyen adta át az államnak – a koronavírus első hulláma miatti vészhelyzet utolsó napját kihasználva egymaga döntött erről a képviselőtestület helyett.

Újabb közel 3 milliárd forintot költ el a Néprajzi Múzeumra a Liget-projektet felügyelő állami cég Mészáros Lőrincéknél. Légzáró elemes álpadlórendszer is lesz.

Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A tervezett összeg azonban 3 év alatt közel tízszeresére nőtt, az eseményhez kapcsoló beruházásokból pedig eddig főként kormányközeli vállalkozások profitáltak.

Nincs olyan szál, ami ne Seszták Miklóshoz vezetne abban a több mint három éve teljes homály övezte kisvárdai projektben, amellyel 2,2 milliárd forint támogatásból lórehabilitációs központtal kombinált lovasakadémia épülne.

A Hungexpo a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás fő helyszíne lesz. A terület nettó 55 milliárd forintos revitalizációs programja 2019-ben kezdődött. Kovács Zoltán, a vadászati csúcsesemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos ígérete szerint 2021 tavasz végére teljesen megújul az egész terület. Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hol tartanak jelenleg a munkálatok. A kerítésen függő tábla szerint az új kongresszusi központ várható befejezése 2020 decembere volt, azonban még teteje sincs az épületnek.

A miniszterelnök nem sajnálja a pénzt a Vár 1945 előtti képének visszaállítására. Mindeközben diplomáciai célokra használva gálánsan osztogatja a nemzeti vagyont jelentő műkincseket, mint egy igazi király.

Nettó 326,5 millió forintot fizet ki két grandiózus szoborért a Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége – derült ki a közbeszerzési értesítőből. A szerződés szerint az Arany Dinamikája és a Csodaszarvas szobrok az egykori Postapalotát díszítik majd a budai Krisztina körúton. Előbbi nettó 127 millió, utóbbi pedig nettó 199,5 millió forintba kerül.

Újabb munkákat kapott a Budai Várban a kormányközeli West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. párosa. A két cég már eddig is szépen kaszált az ott zajló építkezésekkel, most további nettó 5,8 milliárd forinttal gyarapodhatnak. A pénzből a Csikós udvar revitalizációját kell elvégezniük.