K-Monitor Adatbázis

Az oroszok több munkatársukat is visszarendelték Magyarországról, miközben a magyar féllel a projekt körüli kisebb mutyikról osztottak meg információkat. Recseg-ropog a projekt.

Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál.

Újabb jól tejelő munkát nyert el a 4iG. Ezúttal köznevelési és szakképzési intézmények korszerű, és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúrájának kialakítása a feladat a "konvergencia régiókban", vagyis Budapesten és Pest megyén kívül az ország minden részén lévő, köznevelési és szakképzési intézményekben. A munkát uniós forrásból fizetik, a GINOP program keretében, összértéke 3,3 milliárd forint. A 4iG-t a Mészáros Lőrinc barátjaként is ismert Jászai Gellért vezeti. Cége a koronavírus-korszak kezdetével sem veszített a lendületéből: márciusban egymilliárdos munkát nyertek a NAV-tól, áprilisban 422 milliósat a Paks II Zrt.-től, májusban 3,7 milliárdosat a Nébihtől, szintén májusban 970 milliósat a NISZ-től, júliusban 4,2 milliárdosat az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.-től, szintén júliusban pedig 1,1 milliárdosat, megint csak a NAV-tól.

A West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte a Paks II. Atomerőmű Zrt. tárgyalásos eljárását, így nettó 2,6 milliárd forintért építheti fel az Erőmű Beruházási Központját. A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét a közvilágítás-botrányról elhíresült Eliosban, és akit jelenleg a 45. leggazdagabb magyarként tartanak számon. A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2019. augusztus végén írt ki közbeszerzést az Erőmű Beruházási Központ építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációjának elkészítésére, valamint megvalósítására. Az ajánlattételi határidő szeptember vége volt, de az eredmény csak most lett nyilvános: az állami cég tárgyalásos eljárás keretében a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-t (WHB) hirdette ki nyertesként.

Ilyen összetartást nem nélkülözhetnek a Paks II Zrt.-nél sem, mint az kiderül a honlapjukra feltöltött legfrissebb szerződésből. A cég az ESC Club Kft.-vel kötött keretszerződést a Paks II Zrt. munkaerő állománya részére csapatépítő tréning lebonyolítására "a társasági és szervezeti adottságok figyelembe vételével" 2019-re. Hogy az általunk idézőjelbe helyezett kitétel mit fed, az nem derül ki a tájékoztatásból. Erre a feladatra 17 850 000 forintot költ az atomcég. A szerződés határideje 2019. június 30.

Kérdés, amennyiben nem az orosz fél miatt csúszik a beruházás, milyen következményekkel kell számolnia a magyar kormánynak az államközi szerződés alapján.

A vártnál is többet költhet a következő években kommunikációra az állami szféra, miután az eddig megszokott 25 helyett 30 milliárdos keretszerződést írt alá még június közepén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A keretösszeg ráadásul kétszer feltölthető, tehát ha véletlenül idő előtt elköltené a hivatal a 30 milliárdot, akkor idén még kétszer elkölthet ennyit, azaz végső soron akár 90 milliárdot is. (Legutóbb élt is ezzel a hivatal, tehát az eredetileg 25 milliárdos keretből 75 milliárd lett.)

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője adatkérésére válaszként megkapta az Európai Bizottságtól a Paks II. ügyében Magyarország ellen folyt, egy évvel ezelőtt lezárt kötelezettségszegési eljárás dokumentumait. Jávor a 200 oldalnyi szöveget áttanulmányozva arra jutott, hogy tisztán jogilag nem állt volna meg az eljárás lezárása, politikai döntést hozott az Európai Bizottság az ügyben, az alku ára az európai cégek részesedése volt a tortából. A dokumentumok alapján a Politico is megírta a történetet ugyanezzel a konklúzióval.

Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket.