K-Monitor Adatbázis

Demonstrációt tartottak gödi civilek és a Greenpeace aktivistái a gödi Samsung-gyár közelében. A megmozdulás apropóját az a bírósági végzés adta, mely a gyár környezethasználatának felfüggesztéséről rendelkezett, s melyet eddig nem hajtottak végre. A bejelentett tüntetés után ellenzéki pártok aktivistái az akkugyár több bejáratát lezárták; akciójukat figyelmeztetésnek szánták. A kormányhivatal vitatja, hogy a gyár működését teljesen fel kellene függeszteni a bírósági döntés értelmében.

„Óvatosak legyenek szerintem” – mondta Szijjártó Péter az újságíróknak, miután szembesítették a bizonyítékokkal.

Márciusban írtuk meg, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három hivatali útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland luxusjetet 2023-ban. Az összeg nagysága és a miniszter rendszeres magángépes útjai miatt kíváncsiak lettünk rá, hogy milyen repülőgépekkel és körülmények között utazik Szijjártó egy-egy hosszabb, kontinenseket átívelő útra, és ez mennyibe kerül az adófizetőknek. Most a miniszter két ázsiai útját mutatjuk be, amelyekre máltai bejegyzésű magángépekkel utazott.

A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. Ebből a pénzből Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintot kapott a szállodái fejlesztésére. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, és a többezer oldalnyi dokumentumhoz hozzáférést biztosított az Átlátszónak. Az iratok többsége nem túl érdekes, de megérte átnyálazni őket. Kiderül belőlük, hogy bilikre és WC-kefékre is kértek állami támogatást Mészáros Lőrinc szállodái – de nem kaptak, mert túl olcsó termékeket írtak be a költségvetésbe.

Néhány hete a Greenpeace Magyarország közleménye alapján írtunk arról, hogy az Éltex Kft. salgótarjáni telephelye mellett rákkeltő szennyezőanyag folyt a Salgó-patakba. A cég közleménye szerint a szennyezés nem tőlük származik, s azt is írták, hogy a telepükön még nem folytatnak hulladékkezelést. A szerkesztőségünkhöz eljutott fotókon viszont lítium-ionos akkumulátor felirat szerepel a salgótarjáni telephelyen tárolt hulladékok csomagolásán. A Greenpeace által több mint egy hónapja értesített hatóságok eddig nem közöltek semmilyen vizsgálati adatot a Salgó-patakban kimutatott szennyezés eredetéről, okáról és mértékéről.

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

Hónapokig tartó időpont-egyeztetés előzte meg az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának április 16-i ülését, melyen a magyarországi akkus beruházások ügye lett volna az egyik napirendi pont. A minisztériumok meghívott képviselői azonban meg sem jelentek az ülésen, a kormánypárti tagok pedig elhagyták a termet, amikor ez a téma került sorra.

2022 végén a kormány 970 millió forintnyi EU-s támogatást adott a „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projektre, azt azonban nem hozták nyilvánosságra a kormányzati honlapon, hogy pontosan milyen beruházásra adták a cégnek az uniós pénzt. Közadatigénylésben kértük ki az Államkincstártól a támogatás iratait, de azt válaszolták, hogy nem adják ki őket, mert „nem nyilvános támogatási adatnak minősülnek”. Ezzel nem értünk egyet, hiszen közpénzről van szó, ezért a bírósághoz fordulunk.

Nem ad tájékoztatást az ügyészség arról, hogy miért zárták le a Schadl–Völner-ügy nyomozását 2022-ben, amikor az ügy bizonyos mellékszálaiban – például abban, amelybe az ominózus, Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetést elkülönítették – még mindig nyomoznak. A törvényben meghatározott határidőt figyelembe véve még több mint egy évig nyomozhattak volna a főügyben is.

A fő ügyben már 2022-ben lezárták a nyomozást, az attól elkülönített más ügyekben még tart.