K-Monitor Adatbázis

Közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést a Miniszterelnökség. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést. Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben.

Jó hatással volt az átláthatóságért és a korrupció visszaszorításáért létrehozott szervezetre a tegnapi cikkünk: miután megírtuk, hogy nem hajlandóak kiadni az általuk kötött közpénzes szerződéseket, mégis megküldték azokat. Az Integritás Hatóság elnöke pár napja még azt mondta a Dunára néző irodájukban, hogy ezek az iratok nem tartoznak harmadik félre, ám úgy tűnik, végül mégis meggondolta magát.

Törvénysértő módon későn válaszol, majd a bíróságon azzal védekezik a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy valójában nekünk már a válaszuk előtt perelni kellett volna őket – nem Kafka, de még csak nem is Örkény-regény, hanem az Átlátszó adatpere zajlik így ma a bíróságon. A NIF 2015-ben közel 25 millió forintért rendelt tanulmányt a felcsúti kisvasút Bicskéig történő meghosszabbításáról. Ezt tartja vissza az ÉKM. Miközben a NAIH-vizsgálat megállapította, Lázár minisztériuma jogellenesen viselkedik.

Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.

Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? – erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője – akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja – és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat. Utóbbit egy rejtélyes szatyor tartalmáról és 20 millió forint sorsáról is hiába kérdeztük.

Magyar állami tulajdonú, a MOL vezetőihez és a honvédelmi miniszterhez köthető cég gyárthat Ukrajnával közösen katonai repülőket. A csehországi Aero Vodochody Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt, majd Hernádi Zsolthoz került, aki végül továbbadta egy állami vagyonkezelőnek. A céghálóban feltűnnek a korábbi orosz kötődéséről ismert Magyar Vagon vezetői is.

A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. A támogatásoknak – szokás szerint – főként kormányközeli szereplők örülhettek. A pályázati feltételek és döntési mechanizmusok azonban átláthatatlanok voltak, ezért a Transparency International Magyarország pert indított néhány közismert támogatás részleteiért. A szervezet a legfelsőbb bírói szerv előtt is megnyerte a pereket, ám a támogatásokat osztó állami cég ennek ellenére is csak hiányos adatokat adott ki. Azokat is rendkívül szívatósan: több külön e-mailben, sok ezer, oldalanként beszkennelt pdf-ben, egyesével jelszóval védve és külön linkeken elérhetően, de azokról csak egyetlen alkalommal és csupán pár napig letölthetően, nagyrészt kifeketézve. A Transparency emiatt feljelentést tett, és a rendőrség nyomoz közérdekű adattal való visszaélés miatt. Mi pedig mutatjuk, ami kiolvasható a papírokból – elsőként a híres felcsúti tó támogatásával kapcsolatban.

Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is.

Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.