Nem nyilvános kormányhatározatokkal juttatott százmilliókat az Orbán-kormány jobbára a Fidesz politikai céljait támogató határon túli szervezeteknek – főleg Erdélybe és a Felvidékre. Csak 2011-ben 787 millió forint közpénzt osztottak így szét
20 perc sem telt el a 60 percesre tervezett, a börtönparancsnokság által engedélyezett interjúból, amelyben épp a róla megjelent, az Átlátszón részletesen bemutatott kötetben szereplő állításokról kérdeztük a ’90-es évek alvilági gyilkosságai (a Fenyő-, és a Prisztás-ügy, az Aranykéz utcai robbantás) miatt 2012 óta börtönben ülő Portik Tamást. A részben még folyamatban lévő bírósági ügyekről is kérdeztük volna Portikot, de a beszélgetés 19. percében besétált a helyiségbe egy Főfelügyelő Úrnak szólított egyenruhás férfi, aki technikai okra hivatkozva leállította az interjút. Hiába kérdeztük, mi a technikai ok, mert a Skype-videó kapcsolat kép- és hangminősége kiváló volt.
Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.
Lőcsei Lajos momentumos országgyűlési képviselő kérdezte a Parlamentben Pintér Sándor belügyminisztert cikkünk nyomán a szegényeknek uniós pénzből biztosított élelmiszercsomagokról. Azokról, amelyekben a termékek rendkívül túlárazottak voltak, egy 159 forintos tej például 516 forintba került. A kormány szerint ezzel nincs semmi baj.
39 728 tonna – a NÉBIH idén május 10. és június 6. között ennyi Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált. Holott a kormány április 15-én megtiltotta az észak-keleti szomszédunktól származó gabonaimportot, majd Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kilobbizott egy uniós behozatali tilalmat is. Az Agrárminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.
Nagyon úgy tűnik, hogy van az az adatigénylés, ami már a Miniszterelnöki Kabinetiroda hétpróbás munkatársait is kizökkenti a napi rutinjukból. A sok-sok év alatt kidolgozott kérdéselhárító módszereik ugyanis nem alkalmazhatók, ha egy állampolgár nem egy kupac számra kíváncsi, hanem Orbán Viktor testdublőrére.
A teljesítés fő helyszíne a Budapest, Széchenyi rakpart 19. szám alatti épület, vagyis a Képviselői Irodaház. Szerettük volna megtudni, miért van szükség a 42 millió forintos fejlesztésre, és azt is, hogy hova szerelik fel a nagy felbontású képeket készítő kültéri cső- és dómkamerákat. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem kaptunk választ.
Közel 62 ezer forintba került minden egyes tábla, amit a Magyar Közút Zrt. a megyék vármegyékre való átkeresztelése miatt cserélt újra. A névváltást elrendelő tizenegyedik alkotmánymódosításról a kormány tavaly nyáron döntött, a különadók és megszorítások sora mellett. A teljes költségekről azonban fogalma sincs, majd csak később derülnek ki.
Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő május közepe óta próbálja kideríteni, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és a vele utazó 49 fős üzleti delegáció a 2022. februári Kairó-Manáma úton pontosan mit fogyasztott a honvédségi repülőgép fedélzetén 5,5 millió forint közpénzért. Ezt azonban sem a Külügyminisztérium, sem a Honvédelmi Minisztérium nem tudja, vagy nem akarja neki elárulni. De megnyugtatták, hogy minden szabályos volt.
Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. Adatvizualizáción mutatjuk a tüzeket.