K-Monitor Adatbázis

Rengeteg pénzt ölt a magyar állam az elmúlt tíz évben vasútipálya-fejlesztésekre, az utasok azonban mindebből keveset érzékelnek. Több százmilliárd forint elköltésével országos összesítésben egy óránál is kevesebb időt sikerült nyerni, igaz, a vonatoknak nagyobb sebességet lehetővé tevő rendszer kiépítése még folyamatban van. A felújítás nem véletlenül drága, brutális elmaradásból indulunk, ezért sok vonalat gyakorlatilag újjá kell építeni, és az autópálya-építések mellett ezek a beruházások is mágnesként vonzzák a korrupciót. A java pedig csak most jön, a következő négy évben négyszer annyi pénzt terveznek elkölteni a területen, mint az előző tíz évben összesen.

A belgrádi vaspálya építésénél másodlagos szempont a gazdaságosság. A megtérülést is magába foglaló tanulmányt titkosították.

A fejlődés mindig jó dolog, de csak akkor, ha az megéri. A vasúti áruszállítás mellett a Budapest-Belgrád vonalon utasforgalom is bonyolódik, a közlekedők tehát biztos nyernek azzal, hogy az eddigi 5 óra helyett 3,5 óra alatt juthatnak el egyik nagyvárosból a másikba. 2014-ben 100,9 ezer, 2015-ben 90 ezer, 2016-ban pedig 83,9 ezer volt azok száma, akik Budapest és Belgrád között a vasúti közlekedést választották