K-Monitor Adatbázis

Nemzetgazdasági hátrányt hozhat, ha kiderül, mennyiért csábítana ide cégeket a kormány, ezért akár öt évre is titkosítaná az ilyen adatokat egy új törvényjavaslat szerint a kormány.

Titkolja a külügy, hogy mire költik a magyar állam százmillióit Finkelstein “gyermekei” az Egyesült Államokban – írtuk az év elején. Akkor azt szerettük volna megtudni, hová folyik el a magyar állam több, mint 2 milliárd forintja, amelyet a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezetnek utalt ki az elmúlt években – az Átlátszó jelenleg is pereli a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot (KKM) ezeketért az adatokért. A költségek egy része ugyanakkor most kiderült: a szervezet 120 ezer dollárt (mintegy 33 millió forintot) fordított egy divatbemutatóval összekötött eseményre, amelyet Magyarország washingtoni nagykövetségén rendeztek meg.

Megy a pénz a kétes hasznosságú projektekre, de a multikat egyre kevésbé érdekli az állami támogatás. Ez nem uniós, hanem magyar adófizetői pénz.

Kétmilliárd forintot költött el 2015 óta a magyar adófizetők pénzéből az Egyesült Államokban a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezet. Az állami támogatás hivatalos célja az, hogy az amerikai bejegyzésű alapítvány a magyar kultúrát népszerűsítse Amerikában, kapcsolatot tartson a magyar származású amerikaiakkal, illetve a magyar-amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzésén dolgozzon.

Kutya nehéz dolga van annak, aki egy nem létező gazdaságfejlesztési programot akar segíteni. De a NER-ben nincs lehetetlen.

Ha a gazdasági észszerűséget vesszük alapul, nehéz eldönteni, milyen szempontok alapján dönti el a kormány, melyik nagyvállalatnak ad támogatást, és melyiknek nem. Így az sem világos, hogy milyen objektív kritériumok alapján nyújt az egyik cégnek arányaiban nagyobb támogatást, mint a másiknak. Pedig jó lenne tudni, hiszen közpénzekről van szó. Lapunk 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződést kért ki közérdekű adatigénylés formájában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, ezek közül választottunk ki néhány olyat, ahol különösen tetten érhető az aránytalanság.

A legtöbb támogatást, 6,2 milliárd forintot Mészáros Lőrinc keményítőgyárára ítélte meg a kormány. Augusztusra kiürült a Külgazdasági és Külügyminisztérium 30 milliárd forintos beruházásösztönzési célelőirányzata, ami a tárca egész éves kerete volt. Idén eddig 22 beruházás támogatásáról döntött a kormány, ezek közül a legtöbb pénzt, 6,2 milliárd forintot Mészáros Lőrinc Visonta Projekt Kft.-je kapja.

A mohácsi vágóhídnak adott korábbi 1,4 milliárd forintos állami támogatást most újabb 1,3 milliárd forinttal dobják meg Szijjártó Péterék, a pénz a beruházás második ütemében tervezett 6,5 milliárdba kerülő logisztikai és csomagoló üzeméhez kell. Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója megköszönte a beruházáshoz kapott pénzt.

A bank az exportcélú ügyletek refinanszírozása mellett egyre gyakrabban ismert magyar üzletemberek vállalkozásait is finanszírozza. Három állami hátterű bank, az Exim, az MFB és az MNB is részt vesz immár a hazai kkv-k forráshoz juttatásában. A közvetlen gazda, Szijjártó Péter mellett egy másik miniszter, Rogán Antal befolyása is tetten érhető az intézmény irányításában.