K-Monitor Adatbázis

Jövőre Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa (EKF). Ennek kapcsán 800 millió forintot szórtak ki hotelfejlesztésekre. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. úgy osztotta ki a pénzeket, hogy abból nagyrészt egy szűk, a fideszes önkormányzattal jó kapcsolatot ápoló kör részesült. Közel 300 millió forint landolt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatójának a többségi tulajdonában lévő szállodájánál. Mészáros Zoltán sietősen távozott a posztjáról még a pályázat kiírása előtt, de vezérigazgatói főtanácsadóként maradt a cégnél. Egy másik, helyi és EKF-es közbeszerzéseken sikeres cég pedig 272 millió forintot kapott.

Az éves beszámoló szerint több mint 50 milliárd forintot osztott szét 2021-ben a kormány határon túli magyar szervezeteknek, ami az előirányzat duplája, viszont az előző évinek csak a harmada-fele. Az eszéki focicsapat Mészáros Lőrinc névleges kiszállása után is kapott pénzt.

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

Egy kormányhoz közel álló cég állami pénzt is kap egy cégről szóló sorozat forgatókönyvének fejlesztésére.

A Vidnyánszky Attila által vezetett Nemzeti Színház egy céget hozott létre, amely valószínűleg egy nemzetközi - legutóbb Oroszországban tartott - eseményre készül, de nem beszélnek róla.

A kormány határozatban rendelkezett arról, hogy erősíteni kell a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójához köthető Magyar Kultúráért Alapítvány „kultúrstratégiai tevékenységét”.

A szemetet kihordták, a szkennelés alig megy az Országos Széchényi Könyvtár már két éve elkészült digitalizációs központjában, amelyet nagy csinnadrattával azért csak most adtak át, mert a babérokat Demeter Szilárd miniszteri biztos akarta learatni.

Eddig csak pénztemetőnek bizonyult két nagyberuházás Szolnokon. Az egyik a Szigligeti Színház, a másik a tiszaligeti strand felújítása. Mindkettő már eddig is milliárdokat nyelt el, és azon túl, hogy az átadási határidő a múltba vész, még további milliárdok hiányoznak a befejezésükhöz.

Még tavalyelőtt, 2020. december 1-jén döntött úgy az Országgyűlés, hogy a költő születésének 200. évfordulója alkalmából Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánítja a 2022-2023-as évet. Jut pénz operára, képregényre, filmekre, klubhálózatra és sok egyébre is. A Lezsák Sándor vezette lakitelki Népfőiskola Alapítványnak, a gurulós turulszobrok rendező cégének és Rákay Philipnek is jut a Petőfi-emlékévre szánt milliárdokból. A Demeter Szilárd által vezetett két, e célra létrehozott ideiglenes kollégium kilencmilliárd forintot fog szétosztani, a pályázati kiírások egy része nem született még meg. A múzeum állandó Petőfi-tárlata nem készül el a startra, de gondolva arra, hogy vajon a költő milyen programokat érezne magáénak, a nyári fesztiválokon talán már találkozhatunk a reformkori DJ-szettekkel.

Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.