K-Monitor Adatbázis

Eddig Lázár János forgatókönyve szerint alakultak az események az M4-esen, de ha ez így marad, nem világos, milyen jogalapon rúgják ki az építkező cégeket, amelyek jó eséllyel fordulhatnak bírósághoz.

Kedden bejelentették, hogy Lázár János és Seszták Miklós miniszterek leállították az M4-es autópálya Fegyvernek és Abony közti szakaszának építését.

Újabb hadszíntér nyílt az Orbán-Simicska háborúban - vélik az M4-es autópálya szakasz építésének leállításával az ügyet ismerők. Bizonytalan, hogy mikor és egyáltalán tovább épül-e az autópálya. Ami biztos, hogy uniós támogatás nem kap hozzá az ország, költségvetési forrás pedig nem látszik a láthatáron. Különösen úgy, hogy a kormány tavaly a 110 milliárdos beruházás vállalási árát saját hatáskörben 50 milliárddal megtoldotta.

Minden megyei jogú város, amelyiknek még nincs, közvetlen közúti kapcsolatot kapna 2018-ig a legközelebbi autópályához - legalábbis Orbán Viktor ígérete szerint. Ezt azonban uniós források nélkül kellene megvalósítani, aminek sehol nem látni a forrásait. Ráadásul Brüsszel elmeszelte az M4-es támogatási kérelmét kartell gyanú miatt.

A Swietelsky, a Strabag és a Közgép építheti a budai fonódó villamoshálózat egy részét. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent tendergyőzelem még nyár eleji döntés.

Szijjártó Péter szülei dolgos munkájának köszönhető ajándékra kezdett hivatkozni, amikor a háza finanszírozása körül kérdések merültek fel. Szülei dolgos munkáját azonban kár volt behoznia egy alapvetően átláthatóságról szóló vitába: apja cége 2004-től éveken át részese volt a magyar kartelltörténet egyik legnagyobb bírságához vezető ügyének.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyolc budapesti transzportbeton gyártó vállalkozással és a Magyar Betonszövetséggel szemben csaknem 3 milliárd forint összegű bírságot szabott ki, mert 2005 és 2007 között az 1000 m3 feletti Budapest-környéki transzportbeton megrendeléseket előre meghatározott kvóta mentén felosztották, valamint közösen meghatározott áron árulták a transzportbetont – derül ki a GVH közleményéből.

Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint 2008-ban 1,3 milliárd forint tűnt el a Strabag-lobbista Euro:contact Kft. által szerződtetett alvállalkozói láncolatban, az ügyletsorozatot a NAV bűnügyi igazgatósága is vizsgálta. Az azóta felszámolt Euro:contact Kft. sokat tett a magyar építőipari közbeszerzéseken százmilliárdokat kaszáló osztrák Strabag és magyar politikusok, politikai pártok jóviszonyáért: becslések szerint tízmilliárd forintot meghaladó összeget osztott szét „a magyar politikai demokrácia támogatására” az elmúlt évtizedben.

Az Index információi szerint hosszú huzavona után a szegedi szuperlézer, az ELI épületeire kiírt tenderen a drágább ajánlatot tevő, de jelentős támogatókkal rendelkező Strabag–Swietelsky-konzorcium lett a győztes.

Soha olyan drágán nem épült Magyarországon autópálya, amennyibe az M4-es 29 kilométeres szakasza kerül.