language

Kulcsszavak:

közigazgatás hallgatása highlight_off

Intézmények:

Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt. highlight_off

Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.

Az MKB Bank (korábban Magyar Külkereskedelmi Bank, röviden: MKB) egy magyarországi általános kereskedelmi bank, melyet 1950-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank államosítása utáni átalakításával és átnevezésével hozott létre az akkori kommunista rendszer, hogy a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi pénzügyleteit egyetlen helyen tudja kezelni.

1987-ben a kétszintű bankrendszer bevezetésekor a bank normál kereskedelmi bankká alakult át, majd 1994-ben privatizálták. Ezután a Bajorország 94%-os tulajdonában lévő Bayerische Landesbank magyarországi leánybankja volt. 2014-ben megvásárolta a magyar állam. (Wikipédia)

2018-ban derült ki, hogy két magántőkealapon - A New Vezigland Kft.-n és a Next Future Project Kft.-n - keresztül hivatalosan is Mészáros Lőrinc és akkori felesége, Kelemen Beatrix Csilla kezébe került az MKB Bank csaknem ötven százalékos részvénycsomagja.

Az MKB Bank Magyarország ötödik legnagyobb bankja volt, mielőtt 2022-ben egyesült a Budapest Bankkal, melynek következtében a második legnagyobb hazai bankká vált. 2023. április 30-án megszűnt, technikailag úgy, hogy a Takarékbankbeolvadt az MKB-ba, és az egyesült entitás MBH Bank Nyrt. néven folytatja. A teljes felvásárlási folyamatról itt olvashat.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

Mi lesz az orosz "kémbanknak" adott előjogokkal, a budapesti székházzal és a magyar tőkével?

Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.

Kapacitásbővítésre adott a Viresolnak 1,3 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.
Találatok: [2]  Oldalak:   1