language

Lapok:

Magyar Narancs highlight_off

Helyek:

Tihany highlight_off

Magyar Narancs

A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

Térképen mutatjuk, hogyan építi körbe a NER a Balatont

Luxusszállodák és -apartmanok, közvetlenül a tóparton álló betonkockák, panorámás telekre felhúzott, mezőgazdasági épületként elkönyvelt nyaralók, letarolt nádasok – egyre inkább így néz ki a magyar tenger a fideszes nyomulás eredményeként.

Hűlt hely - A tihanyi hegycsonkítás

Az Alsóóvári utcában zajló építkezésre 2018-ban adott építési engedélyt a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzője. Bujdosó Judit tájékoztatása szerint a járási hatóság ellenőrizte az építkezést, és ennek alapján az önkormányzatnak nincs tudomása az engedélyezett tervtől való eltéréstől. A hegycsonkítás tehát papíron, úgy tűnik, rendben van, ami azért is érdekes, mert ha vetünk egy pillantást a tihanyi HÉSZ-re, több olyan passzust is találunk, amelybe mégsem illeszkedik az, hogy valaki ekkora területen letarolja a hegyet. A dokumentum Táj- és természetvédelem című része például kimondja, hogy a település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását biztosítani kell, továbbá a tájhasználat során a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. A HÉSZ még a Tihanyi-félsziget egészére vonatkozó tájkarakter megőrzéséről is szól, miszerint „a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért a természetes és művi táj­elemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani, honos növényzet telepítendő; történeti tájhasználat fenntartandó”. Tihany igazgatási területén a területfelhasználás pedig úgy folytatható, ha a használat a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz, illetve kizárja a környezetkárosítást. Minthogy a tihanyi főépítész kérdésünkre nem jelezte, hogy bármiféle szabálytalanság lenne az építkezés körül, ezek szerint a fent felsorolt szabályok vagy megengednek ekkora környezetpusztítást (bár nem úgy tűnik), vagy a véleményezésnél figyelmen kívül hagyták ezeket.

Balaton-parti pénzszórás csókosoknak

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program eddigi két legnagyobb milliárdos nyertese ugyanahhoz a kormányközeli tulajdonosi körhöz köthető.
Találatok: [4]  Oldalak:   1