language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Kulcsszavak:

méltatlanság highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Meddig mehet el egy polgármester büntetlenül?

Mostanában több nyírségi polgármester is összetűzésbe került a törvénnyel. Ám hiába születtek jogerős ítéletetek, hiába zajlanak néhány esetben még most is a nyomozások: a szóban forgó települések vezetőit rendre újraválasztják, nemritkán nagy fölénnyel. A falvak és a városok első emberei abban a választókerületben politizálnak, amelynek fideszes országgyűlési képviselőjét valószínűleg csak a mentelmi joga védi meg attól, hogy ne ítéljék el őt is. A Nyírségben próbáltunk utánajárni annak, hogy milyen is a „szabolcsi törvény”.

Szabolcsi belharc a fideszes Döbrögik vidékén

Új főigazgatót kapott februárban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal. Polgári András kinevezése látszólag mínuszos hír, még az állami távirati iroda sem foglalkozott vele. Pedig az eseménynek önmagán túlmutató jelentősége volt: az önkormányzatokat ellenőrző, a helyi polgármestereket felügyelő, a törvényesség őreként működő megyei hivatalban csaknem egy hónapon keresztül totális fejetlenség uralkodott.

Kimondták Gyenes Levente méltatlanságát

Méltatlannak mondta ki Gyömrő polgármesteri tisztségére az adócsalásért tavaly jogerősen szabadságvesztésre ítélt Gyenes Leventét a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (BKKMB) – értesült lapunk a nem jogerős döntésről. Információnkat egyelőre sem a polgármester, sem az eljárást kezdeményező Pest Megyei Kormányhivatal (PMKH) nem tudta megerősíteni.

A gyömrői polgármesterkedő

„Nem vagyok erkölcstelen, a jog most mellettem áll.” Interjú Gyenes Leventével.

Óriási ötlete támadt Trócsányi miniszter úrnak

Az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) jogi megoldást kell kidolgoznia annak érdekében, hogy erkölcsi bizonyítvány híján ne lehessen polgármesteri tisztet betölteni – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken az MTI-nek.
Találatok: [6]  Oldalak:   1