A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A Metrovagonmas (oroszul: Метровагонмаш), 1992-ig Mityiscsi Gépgyár, rövidítve MMZ Moszkva megyében, Mityiscsiben található gépgyártó vállalat. Oroszország egyik legnagyobb gépgyára, mely főként vasúti járművek, metrószerelvények, egyéb, főleg lánctalpas közlekedési eszközök és ezek pótalaktrészeinek gyártásával, valamint vasúti és metró-járművek nagyjavításával foglalkozik. 2004-től az oroszországi járműgyárakat összefogó, állami tulajdonú Transzmasholdinghoz tartozik. (Wikipédia)
A 3-as metró felújítottnak mondott szerelvényeinek olyan járművek lehetnek az alapjai, amelyeket az orosz Metrovagonmas 2009-ben kezdett gyártani, de az ismétlődő üzemzavarok miatt a moszkvai metró egy idő után nem kért belőlük, és Üzbegisztán fővárosa, Taskent is elállt a megvásárlásuktól – írja az Élet és Irodalom (ÉS). A szerző azért gyanakszik erre, mert ennél a típusnál három díszléc van az ablakok között, szemben a régi budapesti metrókocsikkal, amelyeknél kettő volt.
