language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Akták:

Négyes metró highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

167.000.000.000 Ft

Négyes metró

Négyes metró

 A negyedik budapesti metróvonal ötlete még a 70-es években született meg, ám a 1996-ban elkészült el a megvalósíthatósági tanulmány után csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést. Közlekedési szakértők a beruházás elejétől kezdve azt hangoztatták, hogy arra ilyen formában nincs szükség, mert a végül elkészült 7,4 kilométeres első szakasz túl rövid, nem megfelelő a belvárosba tartó autósoknak, tíz megállója közül pedig több is olyan helyen található, amelyek gyalog vagy más BKV-járatokkal is gyorsan és könnyedén megközelíthetőek.

A beruházás mögé végül 2004-ben került büdzsé az Európai Unió támogatásának köszönhetően. A Budapest által remélt 260 milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal. Emiatt a főváros 2007-ben megkurtította a terveket, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit. Letettek több kiegészítő beruházásról, például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont, valamint a Fővám téri szökőkút megépítéséről, továbbá a Thököly út felújításáról is.

A tervek 2007-es átírásakor még 480 milliárd forintos összköltségről volt szó az első és második szakasz megvalósítására, ami közel 300 milliárddal több volt annál a 1996-os megvalósíthatósági tanulmány számításainál. Brüsszel 2009-ben bólintott rá a négyes metró első szakaszának támogatására, de a várt 260 milliárd forint helyett csak 181 milliárd forint uniós pénzt adtak az építkezésre azzal az indokkal, hogy az ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg a főváros, így ezeknek az árát - mintegy 47 milliárd forintot - az EU nem finanszírozta.

A 2007-es tervek már fél éves csúszással és  2011. júniusi határidővel számoltak. Két évvel később, 2009-ben már azt közölte a kivitelezésért felelős DBR, hogy csak az első szakasz költségei elérik a 365,5 milliárd forintot és az átadás akár 2013-ig is húzódhat. 2011-benTarlós István, az új főpolgármester bejelentette, hogy a fővárosnak nincs pénze a második szakasz megépítésére, és az EU is jelezte, hogy nem kívánják azt támogatni. Végül 2012-ben a kormány 452,5 milliárd forintban határozta meg a Kelenföldi vasútállomástól a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz összköltségét, amiből 180,8 milliárdot az EU, 193,7 milliárdot a magyar állam, 78 milliárdot pedig a fővárosi önkormányzat fizet.

A építésében több cég is részt vett. Az alagutakat a Bamco Konzorcium fúrta, amelynek tagjai a francia Vinci, a Strabag német, orszták és magyar leányvállalatai és a Hídépítő Zrt. voltak, az állomások építésében ezeken a cégeken kívül részt vett a Swietelsky Építő Kft. is.


 2008-ban a Heti Válasz osztrák dokumentumokra támaszkodva már arról írt, hogy a Strabag négy év alatt 13,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott Magyarországra. Ez felvetette a korrupció és a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, az ügyészség be is kérte a Heti Választól a lap által hivatkozott iratokat, ám 2010 szeptemberében “bizonyítottság hiányában” lezárták a nyomozást.




2011-ben a Hagyó-ügy nyomozati anyagai közül került nyilvánosságra, hogy Antal Attila volt BKV-vezérigazgató azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért, mert segítettek elnyerni a cégnek a metró 40 milliárdos belsőépítészeti tenderét. A Swietelsky természetesen tagadta a vádakat, ám a cég székházában a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) házkutatást tartott 2012-ben. Szintén 2012-ben volt házkutatás a négyes metró kivitelezéséért felelős DBR Metró Projektigazgatóságnál is, ahol a BRFK már 2010-ben két ügyben nyomozott.

Ugyanebben az évben hűtlen kezelés miatti feljelentéssel zárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata is, amely több szabálytalanságot tárt fel a négyes metróval kapcsolatban. Az ÁSZ-jelentés szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.

A 2017 januárjában napvilágot látott OLAF jelentés mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében, az Európai Bizottság ezért 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot.

 

Az OLAF-jelentés teljes szövege.  (Magyarul) 

 

#METRÓ #BKV-ALSTROM METRÓKOCSIK #DEMSZKY GÁBOR

 

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [26]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Kérdőjeles jelentés a 4-es metró korrupciógyanús beruházásáról

Teljes körű anyagi, jogi és erkölcsi felelősség terheli az MSZP-t és a korábbi SZDSZ-t a budapesti 4-es metró építésénél feltárt szabálytalanságokért és a korrupciógyanús ügyekért – döntött szerdán a Fidesz–KDNP-s többségű Fővárosi Közgyűlés. A megállapítást az a jelentés tartalmazza, amelyet három kormánypárti és egy jobbikos képviselőből idén februárban felállt metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport terjesztett elő.

4-es metró botrány: a közgyűlés elé kerül a fővárosi munkacsoport jelentése

A 4-es metró beruházása közvetlen szocialista–liberális befolyás és kézi irányítás mellett valósulhatott meg 2010-ig, a szabálytalan és korrupciógyanús szerződések miatt övék a teljes felelősség – jelentette ki a beruházáshoz kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport elnöke csütörtökön, a testület jelentéséről beszámoló budapesti sajtótájékoztatón.

Alstom-ügy: csőbe húzták Budai Gyulát

Budai Gyula: Tarlós 2011 óta tud az Alstom-ügyről, mégsem tett feljelentést – ezzel a címmel jelent meg az ATV internetes oldalán a korábbi elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztossal előző este, az Egyenes beszéd című műsorban készült interjú. A portál beharangozójában a fideszes politikus a 2-es és a 4-es metró szerelvényeinek 2006-os beszerzéséről azt állította: jelentést készített az előnytelen szerződésekről 2011-ben, ám Tarlós István ennek ellenére sem tett jogi lépéseket az ügyben. A főváros vezetője igencsak meglepődött, amikor lapunk az elhangzottakról érdeklődött. Tarlós István megjegyezte, Budai Gyula legalább a Magyar Nemzet Alstom-ügyről szóló korábbi írásait elolvashatta volna, akkor ugyanis megtudhatta volna, hogy főpolgármesterként – akkori helyettesével közösen – már 2011. január 17-én feljelentést tett az Alstom-ügyben.

Szürreális vizsgálódás a 4-es metró ügyében

Demszky Gábor volt főpolgármester (SZDSZ) és egykori helyettese, Atkári János közvetlen utasításokat adott a metróberuházással kapcsolatban – jelentette ki kedden Bánki Erik (Fidesz–KDNP). Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke ezt a testület keddi ülése után szűrte le. Méghozzá abból, hogy a Csalás Elleni Európai Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró építéséről készített jelentése nyomán folytatódtak a bizottsági meghallgatások, és az egyik meghallgatott nem más volt, mint Budai Gyula korábbi elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos, szintén fideszes parlamenti képviselő.

„A korrupció melegágya volt a 4-es metró beruházása”

„Minden szál Demszky Gábor volt főpolgármesterhez, az egykori szabad demokratákhoz, valamint a szocialistákhoz vezet” – állapította meg Borbély Lénárd, a fővárosi metrókorrupciót vizsgáló fidesz–KDNP-s munkacsoport vezetője a testület hétfői ülése után. Szerinte a BKV 2007 és 2010 közötti igazgatósági tagjainak meghallgatása nyomán annak ellenére tovább tisztult a kép, hogy a közlekedési céget irányító egykori testület kilenc tagjából csak kettő ment el. A bizottság most is arra volt kíváncsi, hogy mi az igazság a metró több mint 400 milliárd forintos beruházása, valamint a 167 milliárd forintos szabálytalanságot és korrupciógyanút feltáró Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentése körül.

4-es metró: tízmilliárd forintig bármit megtehettek Demszkyék?

Tisztul a kép a 4-es metró több mint 400 milliárd forintos beruházása és a 167 milliárd forintos szabálytalanságot és korrupciógyanút feltáró OLAF-jelentés körül – közölte Borbély Lénárd, a fővárosi metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport fideszes elnöke a testület hétfői ülése után. Szerinte annak ellenére, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester korábban azt hangoztatta, semmi köze nem volt a metróberuházáshoz, minden jel arra utal, hogy a volt SZDSZ-es politikus körétől vagy személyesen tőle érkeztek azok a politikai utasítások, amelyek végül jelentős költségnövekedéshez vezettek.

Fideszes megbízások Demszkyék metróbiztosának

A volt metróbiztos nem ment el a 4-es vonal építését vizsgáló fővárosi testület hétfői ülésére. Becker László egyébként ma már a Swietelskynél dolgozik, amely 2010 után is megbízások sokaságát kapta.

Atkári János visszavágott a metróügyben

Háromszorosan sincs közöm önökhöz és a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházását elmarasztaló jelentéséhez – írta Atkári János volt SZDSZ-es főpolgármester-helyettes a Magyar Nemzet birtokába jutott levélben Bánki Eriknek, az ügyben vizsgálódó parlamenti gazdasági bizottság fideszes elnökének. A testület tegnapi ülésének első napirendi pontja elmaradt, ugyanis Atkárin kívül egy másik korábbi szabad demokrata főpolgármester-helyettes, Ikvai-Szabó Imre sem tett eleget a meghívásnak, sőt, ő még csak nem is reagált.

A Fidesz tájékoztatást kér a legfőbb ügyésztől

A Fidesz parlamenti írásbeli kérdésben kér tájékoztatást Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy hol tart a 4-es metró ügyében indult nyomozás, továbbá van-e már nyoma az ott eltűnt pénzeknek.
Találatok: [26]  Oldalak:   1 2 3   >  >>