language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Intézmények:

Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Mindenhez ért Mészáros Lőrinc, újabb milliárdok repültek hozzá

Karácsony előtt is csak úgy záporoznak a megrendelések, ha Mészáros Lőrincről van szó: a napokban újabb többmilliárdos uniós közbeszerzést nyert el cége, a Mészáros és Mészáros Kft. A közbeszerzési adatbázisban található szerződés szerint a felcsúti polgármester cége a Kötiviép’B Kft.-vel közösen nettó 21,5 milliárd forintért rehabilitálja a Mosoni-Duna torkolati szakaszát. A nyertesek, amellett, hogy az egyik csatornaágat áthelyezik, kikotorják a medret, hajózsilipeket alakítanak ki, egy kiszolgáló építményt is felhúznak, Torda szigetére árvízvédelmi gátat építenek, valamint szinte az egész partszakaszt feltöltik.

Péterfalvi Attila: A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

Kúria: Ki kell adni a taópénzek útját

A Kúria helybenhagyta azt a másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát, tegyék megismerhetővé, hogy mely piaci szereplők és mekkora mértékben adtak taótámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják, ezért az adóbevétel a költségvetésből hiányzik, a sportegyesületnél megjelenő összeg pedig közpénzként értelmezhető.

Rengeteg pénzt hagy Andy Vajnánál a kormány

Hatalmas adóoptimalizációs tranzakciót hajtott végre Andy Vajna filmügyi kormánybiztos és kaszinómágnás Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter engedélyével. Az ügylet nyomán pedig milliárdokkal kevesebb adót fizethet. Cégbírósági dokumentumok alapján szeptember 30-i hatállyal ugyanis Andy Vajna két kaszinóüzemeltető cége egyesült: az LVC Gold Kft. beolvadt az LVC Diamond Kft.-be, előbbit már törölték is, utóbbi pedig általános jogutódként működik tovább. A kaszinókra vonatkozó koncessziós szerződés szerint – erről tanúskodnak a cégbírósági papírok is – a beolvadáshoz a nemzetgazdasági miniszter előzetes engedélye kellett. Az LVC Diamond a koncessziós szerződés alapján három kaszinót üzemeltethet: az óbudai Atrium Eurocentert, a Széchenyi téri Sofitelt és a zuglói Atlantist. Az LVC Goldhoz pedig a Corvin sétányon lévő és a belvárosi Tropicana kaszinó tartozott. Most már mind az ötöt az LVC Diamond Kft. üzemelteti.

Gyanúsított a volt helyettes államtitkár

Az Eximbank volt vezérigazgatója, egyben a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi helyettes államtitkára is gyanúsítottja annak a büntetőeljárásnak, amit a pénzintézet ingatlanbérleti szerződése miatt folytat a Nemzeti Nyomozó Iroda

Mind többe kerül a vári költözés

A jelenlegi tervek szerint több mint 55 milliárd forintba kerül a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Belügyminisztérium (BM) budai Várba való költöztetése. A pontos kiadások egyelőre nem ismertek, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy a tárcák költöztetése, valamint az épületek felújítása három évig tart majd, és évente legalább 10-15 milliárdos költségvetési kiadást jelentenek. Ez az összeg azonban még lényegesen nőhet.
Találatok: [6]  Oldalak:   1