K-Monitor Adatbázis

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Az ügy alapját egy 2014-es KDNP-s kezdeményezés képezi, ami a bevásárlóközpontoknak és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek megtiltotta a vasárnapi nyitvatartást. A javaslat célkitűzése egyrészt a kisebb boltok forgalmának növelése volt, másrészt – a szabad vasárnapok révén – a családi élet támogatása. Az így megszülető, heves indulatokat és számos népszavazási kezdeményezést eredményező kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 2015. március 15. és 2016. április 23. között volt hatályban.

2016. február 23-án hajnalban egy büntetett előéletű, kopasz férfiakból álló, Kubatov Gáborhoz is köthető Fradi Security tagjait képező 20 fős csoport jelent meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületénél és állta el annak ajtaját – mint utóbb kiderült, mindezt tényleges népszavazás-kezdeményezési szándék nélkül. A csoport a 6 órakor helyszínre érkező, vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdését benyújtani kívánó MSZP-s Nyakó István időbélyegzőhöz jutását megakadályozta, míg a 6:45-kor megjelenő, személyazonosságát eleinte titkoló Erdősi Lászlónénak, a kezdetben fideszes, majd független herceghalmi polgármester feleségének utat engedett. Ennek jelentősége, hogy az ekkor hatályos jogszabályok szerint azonos témában, azonos időben egyszerre csak egy népszavazási kérdés futhatott át az ellenőrző-engedélyező rendszeren (párhuzamossági moratórium), ezért kiemelten fontos volt, hogy ki az első benyújtó. Amint a tömeg megtudta, hogy a Kúria a korábbi boltzáras kérdést elutasította, mindenki egyszerre indult meg az időbélyegző felé: végül Erdősiné kísérője, Varró Ádám – 4 másodperccel megelőzve Nyakót – ért oda elsőként és látta el pecséttel a polgármesterné beadványát. Így a további vasárnapi zárvatartást támogató Erdősiné kérdését kellett először vizsgálni, maga mögé utasítva ezzel a boltzár eltörlését támogató MSZP-s kérdést.

A Nemzeti Választási Bizottság először saját elnökének véleményét figyelmen kívül hagyva Erdősiné népszavazási kérdését hitelesítette, 2016. április 6-án azonban a Kúria megváltoztatva a korábbi döntést, Nyakó kérdését hitelesítette, figyelembe véve az Erdősiné népszavazás-kezdeményezését körülvevő jogszerűtlenségeket. Végül népszavazásra nem került sor, a boltzár eltörlésére a Kormány 2016. április 11-én tett javaslatot, amit a Parlament meg is szavazott.  

A BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya 2016. március 4-én kezdett nyomozásba választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt, augusztus 10-én az eljárást viszont bűncselekmény hiányában megszüntették, annak ellenére is, hogy a Kúria is megállapította, hogy a kopaszok akadályozták Nyakót. Ezt követően Nyakó vádindítványát a Fővárosi Törvényszék elutasította, mondván, hogy – dacára az akadályozás tényének – Nyakó nem minősül a népszavazás rendje elleni bűncselekmény sértettjének, így nem jogosult pótmagánvádlóként eljárni. Nyakó ezt követően a Fővárosi Ítélőtáblához fellebezett a törvényszéki ítélettel szemben.