language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Kulcsszavak:

nyomásgyakorlás highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [15]  Oldalak:   1 2   >  >>

Megszereztük az ÁSZ-jelentést: a baloldal kampányára mentek el a guruló dollárok

Közel 1,7 milliárd forintot költött el Márki-Zay Péter egyesülete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampány idején – állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata. Az ellenőrző szerv lapunk birtokába jutott részjelentése több mint száz példával igazolja, hogy a jórészt külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek. A választási rendezvényükre való buszoztatástól az eredményváróig, a kampányfórumoktól az sms-küldésig, a hirdetésektől a szórólapokig szinten minden kampányműfajra jutott pénz a guruló dollárokból. Egészen abszurd, hogy a függetlenségről szóló nemzeti ünnepen a baloldal a megemlékezésének akár 90 százalékát (!) külföldről érkező forrásból fizethette.

A raboknak sem jó, hogy kitiltották a civileket a börtönökből

Mindenképpen hátrányos a fogvatartottak helyzetét tekintve, hogy a börtönökben nincsenek jelen civil jogvédő szervezetek – nyilatkozta lapunknak Fliegauf Gergely, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala zárt intézményeket ellenőrző részlegének (OPCAT – nemzeti megelőző mechanizmus főosztály) vezetője.

Frissen alapított közbeszerzési cégre csapott le a Miniszterelnökség

Azonnali intézkedésként vásárolt meg a Miniszterelnökség egy közbeszerzési céget, a vételt jóváhagyó augusztus 22-i kormányrendelet azt is órára pontosan határozta meg, hogy mikor kerül kormányzati tulajdonba az Electool Közbeszerzési Kft.

Meddig mehet el egy polgármester büntetlenül?

Mostanában több nyírségi polgármester is összetűzésbe került a törvénnyel. Ám hiába születtek jogerős ítéletetek, hiába zajlanak néhány esetben még most is a nyomozások: a szóban forgó települések vezetőit rendre újraválasztják, nemritkán nagy fölénnyel. A falvak és a városok első emberei abban a választókerületben politizálnak, amelynek fideszes országgyűlési képviselőjét valószínűleg csak a mentelmi joga védi meg attól, hogy ne ítéljék el őt is. A Nyírségben próbáltunk utánajárni annak, hogy milyen is a „szabolcsi törvény”.

Újabb nyomozás indult a roma önkormányzatnál

Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Országos Roma Önkormányzatnál – tudta meg lapunk. Információink szerint a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos nevével egybeforrt Híd a munka világába program kétes pénzköltései miatt indult az eljárás, vagyis abban az ügyben, amelyikben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomoz. Az adóhatóság költségvetési csalás gyanúja miatt vizsgálódik immár két éve a botrányos felzárkóztatási programban szabálytalanul elköltött 1,6 milliárd forint miatt. Úgy tudjuk, az utóbbi eljárásban vetődött fel a hűtlen kezelés gyanúja is, amit viszont a rendőrség feladata földeríteni.

Péterfalvi Attila: Lássuk a kormányközeli civilek támogatását is

Péterfalvi Attila egyetért azzal, hogy az átláthatóság érdekében jegyezni kell a külföldi támogatású civil szervezeteket, de a jelzést kiterjesztené a belföldi támogatással működő civil szervezetekre – a kormányzat, politikai párt vagy gazdasági szereplő által támogatott csoportokra is, írja az MTI.

Debrecenben folytatódik az oszlopper

A polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásaiba ütközik a fővárosi önkormányzat fellebbezése az úgynevezett hirdetőoszlopperben – jelentette ki lapunk kérdésére Magyar György. A Magyar Nemzettel közös tulajdonosi körhöz tartozó Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője elmondta: holnap a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik a gazdasági per, amelyben ellenkérelmet nyújtottak be.

Többtucatnyian lehetnek a kormány „halállistáján”

Megtörtént az, amire régóta számítani lehetett, nyílt támadást indított a kormányzat a közéleti szerepet vállaló és rendszerint nagy nyilvánosságot kapó civil szervezetek ellen. Az Ökotárs, illetve a norvég pénzekből részesülő többi szervezet elleni fellépés előképe lehetett a mostani fellépésnek, amihez hasonlóra a világ keleti felében is találhatunk példákat.
Találatok: [15]  Oldalak:   1 2   >  >>