Lapok: |
|
Kulcsszavak: |
Illegálisan vettek kötvényeket a cégek?
A letelepedési kötvények 11 százalékát tulajdonképpen illegálisan veszik meg a közvetítőként eljáró offshore cégek, vagyis azelőtt jegyzik le a papírokat, hogy konkrét ügyfélvásárlási szándék lenne mögöttük – ez derült ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) lapunknak küldött, frissiben korrigált adataiból. A BMH szerint a program 2013-as indulása óta a tavalyi év végéig 4171 külföldi személy adatait adták át a bevándorlási hivatalnak. Ám az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ennél sokkal több kötvényjegyzésről adott számot: a program indulása óta 4702 állampapírt vásároltak meg a többségében offshore cégekből álló közvetítő vállalkozások szintén 2016 végéig. A BMH adatai tehát 531 kötvénnyel kevesebbet tartalmaznak.
Hunguard-ügy: a Fidesznek nincs válasza
Nem adott érdemi választ Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdán a Hunguarddal kapcsolatos újságírói kérdésekre. A Magyar Nemzet az MSZP-s Tóth Bertalan közérdekűadat-igénylése alapján mutatta be, hogy a kormányközeli, a sajtóhírek szerint Rogán Antal érdekeltségi köréhez köthető Hunguard összesen több mint 600 millió forint értékben köthetett szerződéseket különféle közműszolgáltatókkal. A jelenleg máltai és ciprusi cégek tulajdonában is álló, átláthatatlan hátterű társaság volt ugyanis az egyetlen, amelyet a kormánypárti többség által elfogadott szabályok alapján a közműszolgáltatók megbízhattak a számukra kötelezően előírt számlaaudittal.
„Egyszerű lopás” a letelepedési biznisz?
Immár negyedszerre ült össze tegnap a letelepedési kötvényeket vizsgáló parlamenti bizottság. A másfél órán át tartó megbeszélés során a 2013-ban indult kötvényprogramot elemezték a meghívottak. Ebből kiderült, hogy nem érte meg Magyarországnak a konstrukció, az állam csak veszített a programon, miközben szinte ellenőrzés nélkül kapott közel 17 ezer külföldi letelepedési engedélyt, amellyel szabadon mozoghatnak a schengeni-övezetben. A kormányközeli offshore cégek eközben 115-130 milliárd forintos profitra tettek szert, a költségvetésből pedig 42 milliárd forint vándorolt a közvetítő vállalkozásokhoz.
Százmilliókat keresett a kormánykedvenc
Bőven több mint 600 millió forint értékben köthetett szerződést a – mai napig átláthatatlan tulajdonosi hátterű – Hunguard Kft. azután, hogy a kormánypártok által hozott szabályok értelmében a közszolgáltatók kénytelenek voltak ezt a céget megbízni számlázási rendszerük auditálásával. Ráadásul ez az összességében sok száz milliós megbízás csak azoktól a társaságoktól érkezett, amelyekben legalább többségi tulajdonos az állam vagy valamelyik önkormányzat.
Milliárdokat kerestek egyesek a jegybankon
Számos furcsaságot rögzít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013 és 2015 közötti ingatlanvásárlásaival kapcsolatban az a felügyelőbizottsági (fb-) jelentés, amely a minap került fel a legnagyobb csendben a jegybank honlapjára. A legjelentősebb megállapítások között szerepel az, hogy – hárommilliárd forintot keresve – kilencszeres áron adta el a jegybanknak a patinás belvárosi épületét az Eiffel Palace Kft. Ezzel igencsak jól jártak a projektcég mögött álló ciprusi, illetve máltai bejegyzésű offshore vállalkozások.
MNB alapítványok
Kovács Attila
Eiffel Palace Kft.
Horizon Development
Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda
Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA)
Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI)
Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)
Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS)
Pallas Athéné Egyetem
Qualmiston Ltd.
ingatlan
klientúra
offshore
Illegális bevándorlás kötvényekkel
Eddig sem lehetett arról beszélni, hogy szigorú felügyelet mellett zajlana a letelepedésikötvény-üzlet, hiszen a többségében offshore cégek által lebonyolított programot érdemben senki sem ellenőrzi. A kormánypártok által alkotott jogszabály eleve úgy készült, ne is lehessen jogi eszközökkel kikényszeríteni a kontrollt. Erre lényegében csak az Országgyűlés gazdasági bizottságának volna joga, de a testület egyáltalán nem akarja ellenőrizni a rendszert, s a parlament testületeként nem tartozik jogi felelősséggel senkinek. A bizottság többségét a Fidesz képviselői alkotják, a maroknyi ellenzéki tagnak esélye sincs bármilyen, a kötvényprogram átláthatóságával kapcsolatos döntés kikényszerítésére.
Teljes a káosz a letelepedési kötvények körül
Miközben a kormány a bevándorlás ellen teljes szigorral lép fel, a letelepedésikötvény-program esetében már sokkal megengedőbb. A kötvényforgalmazásra engedélyt kapó cégeket senki nem ellenőrzi, az általuk szolgáltatott adatok valóságtartalmát sem vizsgálják a hatóságok.
Fiktív papírok a letelepedési üzletben?
A Quaestor-brókerbotrányhoz hasonló történet nyomaira bukkantunk a letelepedési állampapírok esetében, miután a gyanú szerint 1671 külföldi úgy kaphatott letelepedési engedélyt a programon keresztül, hogy valójában nem vásároltak állampapírt.
Akciósan árulják a letelepedési kötvényeket
Hiába kerül hivatalosan 300 ezer euróba a hazai letelepedési államkötvény, a kevésbé módos bevándorlók most már 125 ezer euróért is részt vehetnek a programban, vagyis magyar letelepedési engedélyhez juthatnak.
Amnesztiával menthetik az offshore-vagyont
Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a legújabb adóamnesztiát, hivatalos nevén az utólagos adófizetés lehetőségét megnyitó törvény szerint a magánszemélyek a korábban, legkésőbb 2016. június 30-áig megszerzett bizonyos jövedelmeiket kedvező mértékű közterheket leróva legalizálhatják. Szakértők szerint láthatóan az adóparadicsomokban megszerzett jövedelmeket vették ezzel célba.