A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A rendőrségi korrupciós ügy 2012. június 1-jén robbant ki, amikor Vizoviczki Lászlóval, számtalan budapesti szórakozóhely tulajdonosával és egyik emberével együtt őrizetbe vették Kalmár Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közrendvédelmi főosztálya vezetőjét és Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűncselekmények elleni osztálya vezetőjét. Ezután Gulyás Imrére, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya vezetőjére és Koblencz Attilára, az NNI kiemelt ügyek osztálya felderítőjére csaptak le. A feltételezések szerint Vizoviczki azért élvezhetett évtizedes védettséget, mert magas rangú rendőröket fizetett le, akik cserébe tájékoztatták a rendőrségi razziákról, illetve segítettek eltussolni neki botrányos ügyeket. (Index.hu)
A rendőrségi korrupciós ügy 2012. június 1-jén robbant ki, amikor Vizoviczki Lászlóval, számtalan budapesti szórakozóhely tulajdonosával és egyik emberével együtt őrizetbe vették Kalmár Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közrendvédelmi főosztálya vezetőjét és Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűncselekmények elleni osztálya vezetőjét. Ezután Gulyás Imrére, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya vezetőjére és Koblencz Attilára, az NNI kiemelt ügyek osztálya felderítőjére csaptak le. A feltételezések szerint Vizoviczki azért élvezhetett évtizedes védettséget, mert magas rangú rendőröket fizetett le, akik cserébe tájékoztatták a rendőrségi razziákról, illetve segítettek eltussolni neki botrányos ügyeket.
Bilincsben vezették el csütörtökön a BRFK egyik felső vezetőjét. A több hivatalos személyt is érintő őrizetbe vétel hátterében korrupciós bűncselekmények állhatnak.
