Lapok: |
|
Kulcsszavak: |
Offshore pizzát gyúr az államtitkár
A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Szabó László a debreceni polgármesterrel karöltve december 5-én személyesen adott át egy üzemet, mint a Kormány.hu beszámolójából kiderül, az ország első kézművespizza-készítő létesítményét.
Túlárazott filmek MNB-s pénzből
A Magyar Nemzeti Bank hat Pallas Athéné alapítványa tavaly feltűnően nagy összeggel, 430 millió forinttal támogatta a Vs.hu hírportál kiadóját, a New Wave Production Kft.-t, hogy fontos társadalmi és gazdasági jelenségeket, problémákat mutassanak be a honlapon.
Törvényesített korrupció
Mindig meglepődnek a hazai jogállamiságért aggódó külföldi újságíró kollégák azon a kijelentésen, hogy Magyarországnak még sosem volt olyan jogszabályvezérelt kormánya, mint az Orbán Viktor vezette kabinet. Azt meg pláne nem értik, hogy a magyarok miért nem tiltakoznak a demokratikus intézményrendszer felszámolását célzó jogszabály-változtatások ellen. Hasonlóan értetlenkednek azok a fideszes politikusok is, akiket a média képviselői a kormányzat korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban „zaklatnak” hétről hétre az Országgyűlés folyosóin. A 2010-es kormányváltás óta gyakran hangoztatják, jogi értelemben lényegében megszűnt a politikai korrupció Magyarországon.
Tudta? Dől a brüsszeli pénz Sárazsadányba
Magaslati fejlesztőpark épült. Se bolt, se étterem a faluban, de kétmilliárdos turisztikai beruházásra tellett
Letűnni látszik a nokiás dobozok korszaka
A 2010-es kormányváltásnak, úgy tűnik, pozitív hozadéka volt a hazai vagyontranszferek tekintetében – legalábbis első pillantásra úgy tűnhet, hogy jelentős tisztuláson ment át hazánk, miután egyre kevesebb „piszkos” pénz hagyja el az országot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne áramlana ki továbbra is jelentős összeg a magyar gazdaságból, a különbség annyi, hogy az országhatárt átlépő összegek esetében nőtt a „legális pénzek” aránya. Ez a becslések szerint korábban a csúcsidőszakban 200–300 milliárdos éves szintet tartalmazhatott, míg manapság 100–200 milliárdos nagyságrendet jelent.
Még nem lélegezhet fel az Orbán-kormány
A jelek szerint kétszer lép ugyanabba a folyóba a magyar kormány: a 2007–2013-as versenykorlátozó útépítések tisztázása után most a 2014–2020-as ciklus közútfejlesztési projektjei miatt kell Brüsszelben magyarázkodni. Több száz milliárd forint a tét.
Százmilliárdokat bukunk Brüsszelben
Továbbra is lezáratlanok a 2007–2013-as uniós ciklus magyarországi operatív programjai, sorakoznak a tisztázatlan ügyek. Még mindig nem utalt át Brüsszel 263 milliárd forintnyi forrást, de a szabálytalanságok miatt a Miniszterelnökség eleve 200 milliárdos büntetésre számít.
Másra költhetik el a kutatásra szánt pénzt
Szakértők szerint néhány kutatás-fejlesztési pályázaton nyertes pályázat esetében megkérdőjelezhető, hogy a cég egyáltalán törekszik-e a felhívásban szereplő új tudományos vagy műszaki eredményre. Ehelyett sokan eszközvásárlásra és bérköltség fedezésére fordíthatják az uniós százmilliókat.
Kisemmizett cégek a sor végén
Ahelyett, hogy kifizette volna az alvállalkozót, a jelek szerint egy hongkongi cég részvényeibe fektette pénzét egy építőipari társaság. A szolnoki cég a kormány egyik, támogatást is elnyerő partnerével szerződött egy üzemcsarnok építésére. Szakértők szerint a támogatott beruházások esetében az államnak ellenőriznie kellene, hogy a munkában részt vevő cégek mindegyike hozzájutott-e az őt megillető pénzhez.
Még jobb üzlet a kastélyfelújítás
Megint röpködnek a milliárdok a műemlékek felújítása körül: a magyar kormány megengedi a kastély- és várprogramban lévő 33 milliárd forintnyi uniós támogatás előlegként való azonnali és teljes kifizetését, noha ettől nem indul meg hamarabb a munka. Az Európai Bizottság kimondottan ellenzi a műemlékek körüli ellenőrizhetetlen költekezést.