K-Monitor Adatbázis

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

2016. márciusában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ügyészséghez fordult, mert nem lehetett végrehajtani az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. számvevőszéki ellenőrzését, ugyanis a cég nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges dokumentumokat 2011 és 2014 közötti vagyonmegőrzési és gazdálkodási tevékenységével összefüggésben. A szervezet azzal indokolta tettét, hogy az iratok szétáztak egy felhőszakadásban.

A Központ feladata eredetileg a zánkai úttörőtábor fenntartása volt, ám később több milliárd forint uniós támogatást kapott. Hadházy Ákos szerint a Fidesz ifjúsági szervezetéhez közel álló Új Nemzedék Központ Kft. összesen tizenegymilliárd forintot költhet el ifjúságfejlesztésre, ennek egy része az ötmilliárd forintos Új nemzedékek újratöltve program. 3,3 milliárd forintot az „Ifjúság.hu a sikeres nemzedékért” című projektre kaptak, amely pályázatot Mihálovics Pétert, a KIM akkori minisztériumi biztosa, egykori Fidelitas alelnök tervezte meg. A cégben több olyan ember dolgozott, akik Mihálovicshoz hasonlóan a Fidelitashoz köthetők. A 444.hu szerint a 3,3 milliós összköltség ellenére az ÚNK programjából szinte semmit sem lehetett látni, ezért a kormánynak át kellett világítania az egész döglődő projektet. A megbízott cégek listáján pedig több kormányközeli arc is felbukkant. Szerepelt rajta a KIM akkori államtitkárához köthető Nexcon Kft., de kapott egy 30 milliós megrendelést Kuna Tibor cége, a Young and Partners is. Kuna egyébként már a 2000-es évek eleje óta jóban van Mihalovics Péterrel. Hiába az ÁSZ feljelentése, az ügyet még 2016. nyarán le is zárták.

A Központ tulajdonosi jogainak gyakorlását eleinte az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter látta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. útján, majd 2012. április 1-jétől a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2014. október 28-tól pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma vált a tulajdonosi jog gyakorlójává. Ma az ÚNP az EMMI vezetése alatt működik tovább, sőt újabb pénzeket is nyertek, például a Nemzeti tehetség program meghívásos pályázatain, de az ÚNK alá tartozó szervezet költheti el azt a 6 milliárd forintot, amit a kormány a családbarát értékrend népszerűsítésére különített el.