language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Akták:

Várkert Bazár highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Várkert Bazár

Várkert Bazár

Újabb 300 millió forintot ítélt meg a kormány a Várkert Bazár fejlesztésére, derült ki a Magyar Közlönyből. Bár ellenzéki kritikák szerint a több mint 9 milliárd forintnyi állami és uniós pénzből kivitelezett beruházást már kétszer, a 2014-es országgyűlési választások előtt, valamint 2014 augusztusában is átadták, Lázár János szerint a Várkert Bazárt csak egyszer, áprilisban adták át, augusztusban a Lánchíd utcát avatták fel. Az atlatszo.hu 2016-os számítása szerint a beruházás teljes költsége 20 milliárd forint volt.

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket átutalással vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas
▶︎ Legyél pártolói tagunk: patreon.com/kmonitor

 

A munkálatok azonban még a 2014. augusztusi átadás után sem fejeződtek be, a Lánchíd utca díszburkolatát fel kellett szedni, mert a kockaköveket sietve, kötőanyag nélkül rakták le. Lázár szerint "folyamatosan érkeznek és kerülnek helyükre – a közel 3000 négyzetméternyi tér funkciójához igazodó – berendezések és eszközök, illetve elfoglalhatják helyüket a kiválasztott szolgáltatók is".

A sajtó 2017 novemberében kezdett újra foglalkozni az épületek állapotával, akkor a Miniszterelnökség a túl sok turistával, az esővel és a talajvízzel indokolta a javítások szükségességét.

 

A Várkert Bazár északi bazársorán a CBA nyithat üzletet, ugyanis a Várgondnokság május 23-án kiírt 10+5 éves hasznosítási pályázatán a CBA Vár Gourmet Kft. nyerte el a 235 nm alapterületű kereskedelmi célú helyiség bérleti jogát. A CBA Vár Gourmet Kft-t négy nappal a pályázat kiírása után jegyezte be a cégbíróság.


 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend: