language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Intézmények:

Wing Zrt. highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Itt az újabb megalomán sportberuházás

Elképesztő összegek láttak arról napvilágot, hogy az Orbán-kormány mennyi közpénzt pumpált az általa stratégiai ágazattá kinevezett sportba. Az Mfor.hu adatai alapján nem kevesebb mint 1475 milliárd forint áramlott elsősorban a versenysportba, amiből 522 milliárd forint a társaságiadó-kedvezményből, azaz a taóból származik – ezt korábban megírtuk egy hatrészes, a látványsportágakat bemutató sorozatban –, míg 342 milliárd forintot a stadionfejlesztési programra költött el a központi költségvetés.

Nyomoznak a tervezett atlétikai stadion ügyében

Lapunk éppen pénteken számolt be arról, hogy csak Budapest maradt versenyben a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséért, megtudtuk, hogy a rendőrség nyomozást indított a tervezett atlétikai stadion helyszínének állami megvásárlása miatt. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés bűntettének gyanújával folytat eljárást az ügyben Hadházy Ákos feljelentése alapján. Az LMP társelnöke az után fordult a hatóságokhoz, hogy lapunk megírta: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 16,5 milliárd forintért jutott hozzá a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros területhez még 2014-ben. A ferencvárosi telket eredetileg a 2024-es olimpiai játékok atlétikai sportlétesítménye helyszínének nézte ki a kormány, azonban a tervezés azután sem állt le, hogy Budapest visszavonta olimpiai pályázatát.

Állami hírzárlat az olimpiai óriásberuházásról

Úgy tűnik, még magasabb fokozatba kapcsolta az állam a sajtóelhárítási rendszerét, ugyanis több minisztérium – köztük elsősorban a Balog Zoltán vezette humán tárca – után már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. sem hajlandó eleget tenni tájékoztatási kötelezettségének. Az állami szervezetnél több mint harminc nappal ezelőtt érdeklődtünk arról, hogy mi lesz a sorsa annak a Dunához közeli, 16,5 milliárd forintért vásárolt területnek, amit a tervezett 2024-es budapesti olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. Az MNV Zrt.-nek akkor küldtük el kérdéseinket, amikor már tudni lehetett, hogy a főváros visszavonja az olimpiai pályázatot, azonban semmilyen választ nem kaptunk.

Olimpia: 16,55 milliárd forint folyt el titokban

Bár még egyáltalán nem biztos, hogy Budapest rendezheti meg 2024-ben az olimpiai játékokat, a magyar állam már 2014-ben megvásárolta azt a ferencvárosi területet, amelyet az olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. A Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros Duna-parti terület a Budapesti olimpia 2024 címmel készült megvalósíthatósági tanulmány szerint az atlétikai stadionnak adna majd otthont.

Vádemelés a Postapalota eladása ügyében

Hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslattal zárta le a postaszékház eladása és az új székház bérlése ügyében elrendelt nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya – írja a Magyar Nemzet.
Találatok: [5]  Oldalak:   1