K-Monitor Adatbázis

Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Megint röpködnek a milliárdok a műemlékek felújítása körül: a magyar kormány megengedi a kastély- és várprogramban lévő 33 milliárd forintnyi uniós támogatás előlegként való azonnali és teljes kifizetését, noha ettől nem indul meg hamarabb a munka. Az Európai Bizottság kimondottan ellenzi a műemlékek körüli ellenőrizhetetlen költekezést.

Csak bizakodhatunk, hogy a kormány és az MNB nagyobb körültekintéssel és hozzáértéssel sáfárkodik az államosított MKB Bankra és Budapest Bankra költött adófizetői pénzekkel, mint a Széchenyi Bankba tett 3 milliárd forinttal.

Azokat a pénzeket is érdemes Stabilitás megtakarítási számlára tenni, amelyek soha meg sem fordultak külföldön.

A jegybank elnöke előbb elköltötte a pénzt, aztán azt mondta, azért nem írta be a vagyonnyilatkozatába, mert már nincs elkölthető pénze. Alelnöke pedig nem emlékszik arra, hogy havi 1 millióért két MNB-alapítvány felügyelőbizottságának is az elnöke.

Az MSZP szerint a Fidesz a Quaestor-ügy valódi felelőse, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) helyett végső soron az adófizetőkkel fizettetné meg a pénzügyi vállalkozás ügyfeleinek kártalanítását.

Az országgyűlés mentelmi bizottsága keddi ülésén rendben találta a jegybankelnök vagyonnyilatkozatait, arra az egyszerű kérdésre kérnek írásban magyarázatot, miként gyarapodhatott a befektetési alapokban levő pénz egy év alatt 143 millió forinttal.

A mentelmi bizottság tekinthet bele a Simor András jegybankelnök ciprusi cégének eladását bizonyító dokumentumokba. Erre kérte a testületet az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága.

Változatlanul titkolózik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az offshore cége ügyeiben – közölte tegnap Szijjártó Péter.