K-Monitor Adatbázis

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Váratlan fordulattal Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank (NHB Bank) tulajdonosa, egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére az MKB vezető tulajdonosaivá váltak.

A Fővárosi Törvényszék első fokú, nem jogerős ítélete szerint a Magyar Nemzeti Banknak ki kell adnia az MKB Bank Zrt. részvényeinek értékesítésével kapcsolatos közérdekű adatokat, közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel csütörtökön.

Pislogva nézte az ország az utóbbi hónapokban, hogyan játssza át a Magyar Nemzeti Bank a negyedik-ötödik legnagyobb magyar pénzintézetet, a korábbi bajor tulajdonosaitól jó drágán államosított MKB Bankot olyan befektetőknek, akiknek 90 százaléka nem akarja, hogy a magyar nyilvánosság tudja, ki ő.

Nem zárult le az ötödik legnagyobb magyarországi bank, az MKB körüli kavarás. Mint az március végén berobbant, egy totál ismeretlenekből álló, de annál gyanúsabb társaság adott 37 milliárd forintos ajánlatot a bankért a magyar állami tisztviselők által irányított Szanálási Alapnak, amit az el is fogadott.

Valamennyi neves magyar tanácsadó cég és ügyvédi iroda az MKB-n dolgozott az elmúlt fél évben, a finisben két New York-i private equity társaság, a J.C. Flowers & Co. és a Ripplewood Holdings maradt le. Ők most nem boldogok, de csak az ár számított, és ők valóban alacsonyabb ajánlatot adtak be.

Összeszedte a Figyelő az MKB nagyon homályos privatizációja körül fellelhető figurákat. Elsőnek persze az se világos, hogy egyáltalán minek vette meg az állam legalább 17 milliárdos bukással az egész MKB-t.